Erről a részről, csak annyit, hogy nem lett túl jó olyan kis semmilyen de remélem tetszik :) Köszönöm mindenkinek, hogy ilyen sokan látogatjátok a blogot. Szeretnék pár komit is :)
Jó olvasást mindenkinek Puszi Gigi xD
Másnap ment minden a régi kerékvágásba. A reggelem úgy indult
mint a többi Lilivel találkoztam és együtt mentünk a suliba közbe
pletykálgattunk jó sokat meg vihorásztunk mivel nem volt első óránk beültünk
egy Starbucks-ba és ott beszélgettünk tovább míg meg nem érkezett az a srác
akivel nem tudom hogy mi van tudom hogy korábban azt nyilatkoztam róla, hogy
nyálas de mégis ott motoszkál belül, hogy ne légy hülye hiszen egy nagyon
helyes fiúról van szó.
– Gii nézd, ott jön
Máté és Balázs. – Lili már el kezdett integetni a srácoknak, ami tök érthető
mivel Balázs a fiúja.
- Sziasztok, csajok leülhetünk? – kérdezte Máté és közben
féloldalasan rám mosolygott. Anyám ez a srác tök úgy néz ki, mint Louis.
Valószínű sokáig bámulhattam mivel Lili az asztal alatt úgy sípcsonton rúgott,
hogy szerintem azonnal be is lilult.
- Azt halottam, hogy nagy show lesz a suliba az aula úgy lesz
berendezve, mint a Rock táborba a záró bulin a hely szóval nagyon csúcs lesz. –
mondta Balázs kicsit fenn héjázva, hogy ezt ő tudta előbb.
- Én meg azt hallottam, hogy jól felültettek téged az
osztálytársaid és nélkülük már nem is mersz színpadra állni szóval átadod a
helyed más tehetségeknek. – mondta ezt Máté merő gúnnyal a hangjába, ami nekem
kicsit sem tetszett. Annyira felhúzott, hogy komoly önuralomra volt szükségem,
hogy a torkának ne ugorjak.
- Máté drágám nem tudom kitől hallottad ezt a baromságot, de
most mondom, hogy fel fogok lépni Dodóék nélkül is! Most pedig ha nem
haragszotok Gi lelép! – láttam, hogy Lilit meglepi, amit mondtam, mert még nem
mondtam senkinek, hogy 27-esként lépek színpadra nem, mint Gigi akit kísér a
suli banda. Ez nekem sokat jelent és láttam Mátén, hogy ezt nem képes megérteni
ezért le is léptem. Messziről hallottam, hogy valaki szólt, de nem igazán volt
kedvem senkihez ezért mentem tovább, de nem, sokáig mert egy piros lámpa
megakadályozott a tovább haladásban. Végül a hangos követőm be ért.
- Miért nem álltál meg hisz hallottad, hogy rohanok utánad?!
- Hát……..
- Ne is próbáld! Tudom, hogy hallottad, de szard már le a
Mátét egy gyökér. Én örülök neki, hogy megtaláltad azt a bandát, akikkel fel
tudsz lépni. J Én csinálok majd Lucával meg Mazsival egy hatalmas plakátot
de, hogy mi lesz rajta az titok. – nem véletlen Lili a legjobb barátnőm. Mindig
fel tud vidítani. A nap többi része már nagyon simán ment beadtam töri esszém,
amit egy fejmosás mellet el is fogadott a tanár úr. Haza érve Luluval találtam
szembe magam, aki nagyon büszke volt magára.
- Na mi a helyzet mitől vagy annyira boldog?- kérdeztem egy
kis gúnnyal fűszerezve.
- Hát Gi megvolt életem első levelezése a padtársammal, aki
nem mellesleg fiú. – hajjajj már nála is kezdődnek a pasi ügyek.
- Meg van a levél? – kérdeztem kíváncsian. – Elolvashatom?
- Hát nincs meg, mert kidobtam. – olyan erővel, hogy
szerintem egy nagy vörös tenyér maradt a fejemen.
- Gi már megint vered magad! – ezt röhögve mondta mielőtt még
azt hiszitek, hogy tényleg verem magam.
- Hát csak gratulálni tudok, na de ha nincs még valami
mondandód, akkor én megyek, mert dalszöveget kell magolnom meg tanulnom is
kell. – mondtam a mondat égén kicsit unottan. Fel mentem a szobámba magamra
zártam az ajtót és Beyonce-t hallgattam és közben énekeltem vele. Olyan éjfél
fele sikerült ágyba keverednem és rögtön elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése