30. fejezet

Sziasztok kedves olvasóim meghoztam a következő részt. Sok biztatást kaptam a környezetemtől, hogy ne hagyjam abba az írást mert élvezik amit írok. Ezért nem hagyom annyiba a dolgot. Viszont    ez egy nehéz időszak a számomra egy szóval össze csaptak a fejem felett a hullámok mind a magán életben mind az iskolai dolgokkal. Sajnálom, hogy késve hoztam a részt és attól tartok, hogy ez egy darabig így is lesz mivel semmi időm nincs írni. Igyekszem jövőhét szombatra hozni a részt de nem ígérek előre semmit. Ne haragudjatok rám és mindenkinek jó olvasást :)) 
Puszi Gigi. :) 

                                                             xx Gigi xx

Iszonyú fejfájással ébredtem. Nem kívánom ezt az érzést senkinek, de ezt az elmúlt két napot sem, mert szörnyű volt. Azt mondják, hogy Párizs a szerelem városa. Na, nekem minden volt a szerelemtől kezdve a veszekedésig. Bementem a fürdőbe fájdalom csillapítót bevenni és felöltözni. Egy farmer ruhát választottam magamnak hozzá passzoló táskával és magassarkúval.

Miután felöltöztem a tükörbe megnéztem a végeredményt. Egész jó. Mikor kiléptem a fürdőből Zayn várt rám.

- Jó reggelt. – köszönt kedvesen.

- Neked is. – én csak közömbösen, mert próbáltam felmérni milyen a hangulata.

- Beszélni szeretnék veled. – közölte Zayn

- Akkor hajrá ne kímélj. – sóhajtottam egyet.

- Gi! Kérlek, béküljetek ki Tommoval. – kért Zayn.

- Zayn ez nem csak rajtam múlik. Tegnap 2x er is szakítani akart velem ölelkezett Eleanorral és a csaj kijelentette, hogy a barátnője. Ezek után hagy egy olyan cetlit a sminkes szobába, hogy ne várjam, mert nálatok alszik és, hogy szeret, de nem tudja, mit csináljon. Én teljesen kiborultam Lili és a srácok szedtek össze és hoztak a Hotelba. Álomba sírtam magam egész este forgolódtam, mert hiányzott Lou és, hogy mekkora hülye vagyok, mert mindent elcsesztem. Fogadjunk ő addig gondtalanul bulizott és Eleanorral ütötte el az időt. – fakadtam ki Zaynnek.

- Nektek az a bajotok, hogy túlságosan is szeretitek egymást és a végtelenségig féltékenyek vagytok. Szörnyen sajnálom ami történt, de ha kicsit jobban figyelnétek egymásra akkor ez nem történt volna meg. Louis egész este le volt törve el mentünk bulizni és ült, mint egy zsák. Eleanorral nem is beszélt, sőt koncert után össze is vesztek így nem is tudom hol a csaj. Viszont Lou valami olyan állapotba van, mint te. Mindenkinek jobb lenne, ha jobban menne a kommunikáció a kapcsolatotokba. – És előjött a már régen hiányolt barátom Zaynnből és nem az a macsó, akit mindenki lát.

- Nem akarok bunkózni, mert ha nem jössz, akkor nem tudom, hogy mi történt volna. De nem kéne Perrievel és Lilivel rendezni a dolgot? Különben is tegnap kerestelek. – oktattam én is és az elmúlt napokra szemrehányást tettem.  

- Az a helyzet, hogy próbálom, de nem egyszerű a két lánnyal. Különben is mióta itt van, a barátnőd az óta le se tojsz. Mindent Lilitől tudok. – kezdte a sértődöttet játszani.

- Ebbe szerintem most ne bonyolódjunk bele, mert én is Lilitől tudom, mi van veled, de ma lelép a barátnőm és jövő héttől minden a régi lesz, remélem. – sóhajtottam.

- Nyugi beszéllek a fejével. – ölelt meg Zayn.

- Annyira köszönöm. Szeretlek, Malik. – öleltem vissza.

- Én is szeretlek, Brigitta. – húzott a kis mocsok. Bele boxoltam a vállába és elengedett.

- Na, én lelépek reggelizni és megkeresem a barátnőm. Velem jössz? – hívtam Zaynt.

- Á most nem jelentést kell adnom Tommonak. – vonta meg a vállát és sunyin rám nézett.

- Hogy mit csinálsz? – röhögtem fel.

- Tudni akarta, hogy te hogy vagy. – kokizott meg és kiment.

Na, nagyszerű. Miért nem tudja Louis megkérdezni, hogy mi van velem. Miért Zayn kell postásnak. Kicsit felvidított a beszélgetés Zaynnel és adott egy kis reményt miszerint nincs minden elveszve. Ezekkel a gondolatokkal lépkedtem Lili szobája felé. Pont becsukta a szobája ajtaját mikor oda érte.

- Kész! Az összes cuccomat összepakoltam. – sóhajtott barátnőm és egy könnycsepp gördült végig az arcán. Szorosan megöleltem barátnőm.

- Még ne szomorkodjunk vár ránk még egy átadó. És azt se feledd, hogy itt vannak a csajok. – próbáltam felvidítani.

- Édesem mivel ez az utolsó napom ma valami nagyon gonoszat fogok csinálni. – dörzsölte össze barátnőm a kezét.

- Helyes! – öleltem meg

- Na, mennyünk, mert éhes vagyok. – húzott le Lili az étterembe. A helyzet az, hogy egy hete vagyok itt a szállodába, de még egyszer sem ettem itt. Szép kis hely volt nem túl nagy, de mégis tágas. Leültünk egy négy személyes asztalhoz. Jött is egy helyes pincér fiú.

- Mit hozhatok a hölgyeknek? – kérdezte udvariasan.

- Magadon kívül egy narancslé lesz és valami édes. – kacérkodott Lili a pincérrel.

- Én is narancslevet kérek omlettel. – mosolyogtam a srácra.

- Oké, két narancslé egy omlett valami édes és én. – felírta a srác a rendelést kacsintott egyet majd elment.

- Basszus Gi ez a srác nagyon cuki. – kuncogott Lili. Pont felemeltem a fejem mikor bejött a három grácia.

Mind 3 lány vigyorgott, mint a tejbe tök. Utánuk Liam és Niall majd nagyon lemaradva Louis és Zayn jöttek beszélgetve. Mikor Liamék mentek el mellettünk a srácok intettek és követték a lányokat. Louis és Zayn megálltak az ajtóban, mert Malik haverom heves gesztikulálással magyarázott Louisnak.

- Hölgyeim a narancslé. – letette a pincér elénk a két üdítőt.

- Köszi. – köszöntem meg.

- Egész pontosan a valami édes alatt mit ért? – itt sokatmondóan Lilire nézett.

- Te mit szeretsz? – érdeklődött Lili.

- Nekem megfelelne az is, ha bikinibe várnátok engem egy kis csokival. Remek páros lennétek. – mért végig minket a srác. Na, ez már nagyon nyálas volt.

- Ugye tudod, hogy egy telefon és elvesztetted az állásod. – dühöngött már az asztalunknál Louis.

- Elnézést. Hozhatok valamit az uraknak? – kérdezte kicsit bunkón a srác.

- Azt amit a hölgyeknek. – mondta vidáman Zayn.

- Akkor még két narancslé egy omlett egy édes valami és én. – diktálta pincér srác. Egy féloldalas mosoly jelent meg arcán és elmenet. Louis és Zayn a mi asztalunknál ültek le. Óvatosan hátra néztem és látszott, hogy Perrienek és Eleanornak ez nem tetszik, de hogy őszinte legyek nem érdekelt.

- Mi ez a duma „és én”? – kérdezte döbbenten Louis. Majd rám nézett. Én megvontam a vállam és Lilire mutattam.

- Én vagyok a hibás. De nőből vagyunk és kell egy kis szórakozás. – nevetett Lili.

- A kajával feltálalja magát a srác is? – kérdezte Zayn

- Valószínű, és csak miattad. – kuncogtam. Már vicces volt az egész helyzet. Persze még rosszul éreztem magam a tegnap történtek miatt, de Lili hülyesége kicsit felvidított meg a fiuk döbbent majd értetlen feje. Persze látszott rajtuk, hogy nekik nem tetszik ez a téma.

- És mit csináltok reggeli után? – kérdezte Zayn

- Minél több időt akarunk együtt tölteni. – mondta Lili.  Beszélgetésünk közbe jött a pincér a rendelt ételekkel, de nem időzött sokat csak letette és ment. Kicsit elmerültem zavaros gondolataimba mikor Zayn elkezdett mocorogni a széken. Én barátnőmre néztem, aki széles vigyorral nézte a fiút.

- Lili sokan vannak az étterembe. – suttogta a fiú.

- Jól esne egy kis testmozgás így kaja után. – vigyorgott kajánul Lili. Barátnőmbe ma belebújt a kisördög.

- Van egy jó konditerme a hotelnak. – mondta kacéran Zayn.

- Lehet, hogy meg kéne látogatnunk. – kacsintott Lili. Én rémülten barátnőmre néztem jelezvén, hogy ne hagyjon egyedül Louissal. Lili csak megrántotta a vállát, felállt és oda hajolt hozzám.

- Küldj egy SMS-t, ha elindul a szőke. – súgta a fülembe. Majd kiment. Perrie-ék asztalát figyeltem lopva, de nem tűnt fel neki, hogy Lili lelépett. 5 perc után Zayn is felállt.

- Srácok megnézem Lili biztosan meg-e találta a konditermet. – surrant ki Zayn. Ezek olyanok ketten, mint két kanos nyuszi. Elengedtem egy mosolyt majd visszafordultam és narancslevemnek szenteltem figyelmem. De nem sokáig tudtam nézni mivel Louis ült velem szembe. Felpillantottam Louira.

- Gi – kezdte halkan Lou

- Tessék? – a torkomba vert a szívem. Féllek, hogy most mi fog következni.

- Miért nem vagy őszinte velem? – kérdezte Louis.

- Az vagyok pláne veled. – válaszoltam.

- Nem mert nem szóltál Máté hívásásról. – mondta komoran.

- Azért mert még magam se tudtam, hogy mit csináljak. – mondtam halkan.

- Szereted? – kérdezte Louis.

- Nem! Hogy kérdezhetsz ilyet? – háborodtam egy kicsit fel.

- Mert látszik rajtad, hogy valami nincs rendben.

- Louis! Én téged szeretlek Máté iránt hálát és mély barátságot érzek. – gördült le egy könnycsepp az arcomon.

- Gi. Sajnálom a tegnapot igazából azt hittem Eleonorral csak barátok vagyunk, de ő többet akart. Te meg pont azt a jelenetet láttad. Sajnálom. – kért bocsánatot Louis.

- Te se haragudj rám. – kértem én is bocsánatot.

- Mindjárt hányok, annyira nyálasak vagytok! Merre van Zayn? – tette tönkre az ominózus pillanatot Perrie.

- Honnan tudjam? – rántottam meg a vállam. A szőkeség nagy hévvel kifelé indult én gyorsan elő kaptam a mobilom és egy SOS üzenetet küldtem Lilinek.

„ Robbant a szőke! Igyekezzetek” – és a küldés gombra nyomtam.

- Mit tervezel mára? – kérdezte Lou

- Vásárolni készültem Lilivel. Szeretnél jönni? – itt huncut mosolyra húzta a száját.

- Persze. – egyezett bele rögtön.

- Akkor menjünk, mielőtt megölik egy mást a lányok. – álltam fel. Louis is követte a példám mellém állt és összekulcsolta a kezünket. Egy széles mosollyal jutalmaztam. A másik asztalra sandítottam még nagyba beszélgettek a srácok. Daniella épp Eleanort nyugtatgatta. Jól indul ez a nap is. Felfelé indultunk, de ahhoz hogy a lifteket meg tudjuk közelíteni, átkellet haladnunk az aulán ahol hemzsegtek a fotósok és a rajongók. Persze ahogy oda értünk mindenki hangos visításba kezdett és a fényképező gépek megállás nélkül villogtak. Ösztönösen kiakartam csúsztatni a kezem Louis kezéből, de nem engedte. Loui közelebb hajolt és a fülembe súgott.

- Integetünk és lelépünk. – kaptam mellé egy puszit is.  Úgy történt, ahogy mondta. Szembe álltunk a tömeggel Louis átkarolta a derekam és úgy álltunk kb 1 percig.

- Csókot! Csókot! Csókot! – kántálta a tömeg. Úgy éreztem mintha az esküvőnkön lennék. Louis maga felé fordított és egy pihekönnyű csókot lehelt az orrhegyemre. Nem erre számítottak ezért kifejezték nemtetszésüket. Még integettünk aztán felfelé indultunk a szobába. Először Zaynék szobája felé vettük az irányt. Túlságosan is nagy csend volt. Benyitottam, de nem találtam ott senkit aztán Lili szobáját néztük meg de ott se találtunk senkit. Perrievel találkoztunk a folyosón mérgesnek látszott, de nem érdekelt minket a saját szobánk felé sétáltunk.

- Kicsit gyanús, hogy sehol senki. – mondtam Louisnak.

- Lehet tényleg a konditerembe vannak. – nevetett fel Louis.

- Ja, valószínű. – horkantottam. Bementünk a szobánkba és Lili ott ült az ágyon és vigyorgott. Zayn pedig egy törölközővel a dereka körül lépett ki a fürdőből.

- Ugye nem az amire gondolok? – kérdeztem hitetlenkedve.

- Bocsi Gi de ez volt a legbiztonságosabb. – vont vállat Zayn.

- Haver ti most komolyan a mi ágyunkba? – hüledezett Louis is. Zayn egy bocs de ez van fejet vágott és ment felöltözni.

- Ti tuti nem vagytok normálisak. – röhögtem el magam. – Zayn ugye tudod, hogy Perrie nem hülye és tudja mi folyik itt. – kiáltottam be a fürdőbe.

- Igen tudom. De pasiból vagyok …. – kezdte Zayn.

- Zayn nem védem Perriet de ugye tudod, hogy szemétség, amit vele és Lilivel csinálsz. – kezdtem mérges lenni.

- Jaj Gi hagyd már. Engem nem érdekel, holnap már úgy se itt leszek. Ez az egyik a másik pedig mennyünk vásárolni. – türelmetlenkedett Lili.

- Oké menyünk, de Louis is jön velünk. – adtam meg magam.

- Oké! - jött a rövid válasz és belém karolt barátnőm. Louist kézen fogtam és elindultunk. A folyosón Harryvel találkoztunk.

- Merre mentek fiatalok? – érdeklődött a göndörke. Én még haragudtam, rá mert nagy szerepet játszott a balhék kirobbanásában.

- Vásárolni megyünk az estér. – mondta szárazon Lili. Barátnőmnek se lett a szíve csücske bongyori barátunk, de hát ez van.

- Oké akkor veletek megyek.

- Na, ennyit arról, hogy ketten megyünk. – bunkózott Lili. Láttam Louison, hogy valamit akar mondani, de megszorítottam a kezét és a fejem ráztam. Nem kell még nagyobb feszültség most így is van elég.

- Menjünk gyalog. – ujjongott Lili

- Ne már 20 méter után kettőt se fogunk tudni lépni annyian lesznek körülöttünk. – háborodott fel Harry.

- Ha nem tetszik, le lehet lépni. – oltotta be megint Lili. Én és Louis csendbe hallgattuk a vitát. De amint kiértünk Harrynek lett igaza. Rengetegen vettek körbe minket. Fél óra után el tudtunk indulni így viszont sietnünk kellet, mert késésbe voltunk. Mikor elindultunk akkor se tudtunk mindenkit lerázni egy 20 fős csoport követett minket. Fotósokkal, újságírókkal és rajongókkal vegyesen. Kicsit frusztráló, hogy megyünk és mögöttünk pedig egy csomó ember azt lesi mit csinálunk. Végül csak elértük azt, boltot ahol vásárolni szerettünk volna.

- Azt hiszem, szerelmes vagyok. – rohant Lili egy ruha felé. Én is elkezdtem nézelődni.

- Azt hiszem, én a próba fülkék előtt leülök. – mondta Louis. Adtam egy puszit neki és elengedtem. Harry valamelyik eladót fűzi, ha jól láttam Lili bele vetette magát a ruhákba én csak sétáltam körbe, körbe. Nem találtam a megfelelő darabot. Nem találtam semmi jót a rövid koktél ruhák közt. Hosszú ruhát nem akartam, mert attól idősebbnek tűnök.

- Kicsim mi a helyzet? Lassan mennünk kéne. Lili a 260. ruhát viszi magával, de te még egyet se próbáltál. Baj van? - aggódott Louis.

- Nincs baj, tényleg csak nem találom a megfelelő ruhát. – sóhajtottam. – Tényleg jól akarok kinézni melletted. Nem csak a szokásosan.

- Gi. Te mindig szép vagy. Gyorsan nézzünk valami ruhát és menjünk. – adott egy csókot Louis.

Csak rá szántam magam, hogy a hosszabb estélyik közül is válasszak és ott megtaláltam a tökéletes ruhát Lilivel együtt.

Visszafelé szinte rohantunk kezünkbe a ruhákkal még egy cipőboltba is beszaladtunk. Persze az embereket nem tudtuk lerázni.

A szállodába már Paul várt minket.

- Srácok 20 perc múlva indul, a gép tempósabban a kérhetném. – morgott Paul.

- Hol öltözünk? – kérdeztem kétségbe esve.

- Ti a gépen. – mutatott négyünkre Paul.

- Lili a bőröndök már jobb esetben Magyarországon vannak, és 2 kor indul a géped Londonból. – Sürgetett minket a kisbuszba Paul. A busz szinte száguldozott a reptérig. Magán gép várt minket.

- Mini bár, fincsi kaja vigyázz, mert megjött Niall!!! – kiáltotta el magát Niall.

- Gi mit csináltál egész nap nem is láttunk. – kérdezte Marci.

- Vásároltam. – mosolyodtam el. Beszálltunk a gépbe egy illetve kettes bőrülések voltak elhelyezve a gépben. Mindenki szanaszét ült. Louis és Lili mellett is volt egy üres hely végül barátnőm mellett döntöttem. Sajnos már csak pár óránk van együtt és ismét visszarepül Magyarországra és kitudja, meddig nem látom. Eleanor, Perrie és Danielle szakította félbe a gondolatmenetem a három lány, mint ha divatbemutatón lennének úgy haladtak a repülő folyosóján. 

 Az tény, hogy szépek voltak mindenki fel volt öltözve az átadóra kivéve engem, Louist, Lilit és Harryt. Egy csinos légi utas kísérő szaladt végig a repülőn és ellenőrzött mindenkit. Miután rendben volt minden megkezdtük a felszállást. Mikor megvolt a repülési magasságunk elindultunk Lilivel valami helységet keresni ahol felöltözhetünk. Egy helység helyett egy szobát és egy hozzá tartozó fürdőt találtunk. Nem volt túl nagy se a szoba se a fürdő, de mégis nagy szó, hogy volt ilyen. Lili kezdte a fürdést majd cseréltünk. Már mind a ketten az estélyinkbe voltunk Lili egy szép egyenes szabású fekete ruha volt. Melle alatt egy ezüst pánttal. A cipője fekete barna telitalpas magassarkú. Az én ruhám egy szürke szintén egyenes szabású mell alatt kicsit szűkebb, de a két bántja egy keresztként futott le a hátamon. A cipőm egy koromfekete telitalpas magassarkú szandál. Lilivel nem sokat szenvedtünk a hajjal illetve a sminkel mind a kettőnknek klasszikus füstös szeme volt. Az ő haját kivasaltuk így a hajzuhatag befedte a vállát. Az én hajam enyhe hullámokba omlott a vállamig. 

Kifelé lépkedtünk a szobából, mert a pilóta szolt, hogy kapcsolják be az öveket, mert leszállunk. Kint az összes embernek lesett az álla. Hát az biztos, hogy jól néztünk ki a barátnőmmel.

- Húú csajok ez valami eszméletlen. – dicsért meg Zotya.

- Jobbak vagytok, mint egy csoki torta. – kiáltotta Niall. Tiszta lökött ez a srác.

- Nagyon szép vagy. – kaptam a bók mellé egy hosszú forró csókot. Ők se panaszkodhattak Harryvel már ők is átöltöztek és nagyon szexin állt rajta az öltöny.

- Jól néztek ki. – dicsért meg Zayn is.

Mikor leszálltunk a reptér előtt egy hatalmas fekete limuzin várt minket. Persze rajongókból se volt hiány se fotósokból. Gyorsan beültünk a limóba és meg se álltunk a gála helyszínéig. A hely valami elképesztő volt vörös szőnyeg mindenütt és nagyobbnál nagyobb hírességek fordultak meg mellettünk. Sajnos leszakadtunk az 1D-től de velünk maradt Lili. Egy gyors fotót csináltak mindenkiről. És elindulhattunk befelé még az ajtóba megállítottak egy gyors interjúra.

- És itt vannak a 27-ek és Gi barátnője Lili. Gi mesélj kicsit milyen érzés itt lenni? –kérdezte riporter

- Fantasztikus. – csak ennyi telt tőlem.

- Megerősítenéd azt a hírt miszerint te és Louis Tomlinson egy pár vagytok?

- Igen ez így igaz.

- Milyen érzés, hogy több mint 2 kategóriába jelölték a párod együttesét?

- Természetesen büszke vagyok rá és szurkolok a srácoknak, hogy a lehető legtöbb díjat bezsebeljék.  

- Köszi Gi és a 27-ek. Jó szórakozást. – köszönt el a riporter. Bementünk a hatalmas teremben ahol asztalok és székek foglaltak helyet középen elől a közönség tombolt gondolom az a VIP rész és a hátunk mögött a lelátókon szintén rajongók tomboltak. Leültünk a nekünk kijelölt asztalhoz egész pontosan az 1D-hez.

- Hali, na mizujs? – érdeklődött Zayn.

- Semmi extra és veletek? – kérdeztem vissza.

- Ma vagy 10 ember kérdezte meg tőlem, hogy biztosan együtt vagyunk-e vagy csak félreértettek valamit az újságírók. – háborodott fel Louis.

- Tőlem is megkérdezték, hogy együtt vagyunk-e. Meg azt, hogy milyen érzés, hogy a barátom bandája ennyire sikeres. – mosolyogtam. Louis mellet ültem. Lou jobbján Harry, Niall, Zayn, Perrie, Eleanor, Dan, Liam, Zotya, Nuchos, Rupi, Marci, Lili és végül én zártam a kört. Sokan jöttek lépet csinálni és kérdezősködni. Az embereknek kicsit furcsa volt a szitu, hogy én, Zayn, Perrie és Eleanor egy asztalnál ülünk. Hogy őszinte legyek a 3 lány nem hiányzott, de hát most nem tudok mit csinálni. Sokkal jobban éreztem magam mint reggel Louissal szent a béke a lányok nem sokára lelépnek.

- Gi szeretném bemutatni egyik legjobb haverunkat Justin Biebert és Selena Gomezt. – zavarta meg gondolkodásom Niall.

- Helló. – köszöntem nekik.

- Szia. Nagyon szeretjük a zenéteket eszméletlen csaj vagy a színpadon. – dicsért Justin.

- Köszi. Azért ti se panaszkodhattok. – mosolyogtam a srácra. Elkezdtem dúdolni Selena egyik régi számát.

- Ismered? – sikkantott fel a csaj.

- Persze nagy rajongótok vagyok. Ennek a számnak a klipjét Budapesten forgattátok. – lelkendeztem. Nagyon szeretem mind a két sztárt, és hogy találkozhattam velük ez valami fantasztikus.

- Srácok ne haragudjatok, de mennünk kel készülődni a fellépéshez. – búcsúzott el Selena és Justin.

- Srácok ne haragudjatok, de most a 27-ek velem jönnek. – jött Paul.

- Kéz és lábtörést. – szólt Perrie.

- Szó szerint. – kontrázott rá Eleanor.

- Fogjátok már be. Jók lesztek, innen szurkolok nektek. – ölelt meg Lili.

Pault követve szűk eldugott folyosókon mentünk végig a színfalak mögött olyan hírességek mellet mentünk el mint Bruno Mars, Rihanna, Katy Perry, Will.I.Am, Taylor Swift, Brad Pitt sőt nem viccelek az összes Twilight főszereplő elment mellettünk. Egy újabb folyosóra értünk ahol hemzsegtek a fellépők és a hatalmas ajtókra ki volt írva, melyik kinek az öltözője. Egy hatalmas tölgyfa ajtóra ki volt téve a 27-ek és az One Direction öltözője. Bent az öltözőbe Jenn, Vinny és Jionni várt minket.

- Oké kislány először a ruha. – szólt Jionni. Egy fekete mellénél szegecses mini ruhát kaptam és egy eszméletlen magassarkú cipőt.

- Jionni kifogom törni a nyakam. – próbáltam lépni egyet a cipőbe. Elég instabilan álltam benne.

- Kicsilány ezt az átadót a világ összes tájáról közvetítik. Azt szeretném, ha szexi lennél.

- Jó én azt értem, de ha felbukok, akkor az egész világ rajtam röhög. – próbáltam lebeszélni Jionnit erről a cipőről.

- Gi gyere, beéneklünk. – szólt rám Vinny.

- Mit fogok egyáltalán énekelni? – kérdeztem ének tanárom.

- Klasszikusan a Rock Start. – mondta nemes egyszerűséggel Vinny.

- Ezt úgy mondod, mintha természetes lenne. – morogtam.

- Miért nem az? – szólt vissza Vinny. A beéneklés rendben ment és a szám eléneklése is.

- Srácok Show Time. – kiáltott be Paul. Elindultunk a színpad felé még egy srác mikroportot rakott rám majd a műsorvezető bemondta, hogy mi következünk. Marciék most velem együtt jöttek fel a színpadra.

Mindenki elfoglalta a helyét én a színpad közepére álltam. Egy hatalmas félkör színpad volt az elején egy hosszú nézőközönségen át húzódó színpad nyúlvány volt. Felcsendült a rock star első akkordjai. A refrénnél próbáltam ugrálni és táncolni, de nem volt könnyű a hatalmas holdjárómba. Inkább úgy döntöttem kisétálok a színpad nyúlványra. Eszméletlen érzés volt hogy a vékony kis sávon lépdelek és kétoldalt tomboló rajongók vesznek körül. Egész a végéig sétáltam és egy csomó ismert arcot véltem felfedezni az asztaloknál. Láttam Lilit és a srácokat elkaptam Louis pillantását neki küldtem egy puszit. J És akkor a tömegbe megpillantottam egy nagyon ismerős szemét. Vékony magas testalkatát bárhonnan felismerném. Szőkés barna haja szokásosan fel volt zselézve és a kék csíkos póló volt rajta. Mit keres itt Máté? Miért jött ide? És mit akar itt? Most, hogy minden rendben van Louissal nem örülök a felbukkanásának. 

29. fejezet

Sziasztok kedves olvasóim :) Meghoztam a mi részt remélem tetszik nektek. Ma sokkal hosszabb a fejezet mint szokott lenni részben azért mert jövőhéten nem tudok fejezetet hozni, mert osztály kirándulásra megyek. Más részben pedig el vagyok keseredve, hogy az oldal nem úgy megy ahogy szeretném. Már egy ideje nincs is 5-nél több rendszeres olvasóm a kommentekből is  csak 1-et kapok. Az oldal látogatottsága max 14 személy. Ez így nem fog menni. Meg fogattam, hogy én nem leszek olyan aki azzal fenyegetőzik,hogy abba hagyja az írást ha nem lát változást. De most jelenpillanatba nem éri meg nekem ezen görcsölni, ha nem érdekel senkit. Mert meg értem, ha nem érdekel titeket akkor még max 4 rész és befejezem a storyt. 
Ne haragudjatok a kiakadásomért, de muszáj volt leírnom ezeket nektek :/ 
A maradék olvasómnak jó olvasást. Puszi Gigi. 

                                                    xx Gigi xx

Reggel telefonom ébresztett a fel. Komásan csapkodtam magam körül mire megtaláltam a kicsi éneklő szerkezetet.

- Haló? – szóltam bele rekedtes hangon.

- Gi. Paul vagyok 10 perc múlva nálatok vagyok. Van egy kis beszédem veled és Louissal. – és rám rakta a telefont. Imádom mikor így kelt. Körbe néztem és az ágyban feküdtem, de Louis sehol se volt. Nem terveztem a korai kelést mivel ma szabadnapunk van, de ennek is annyi. Szépen lassan kimásztam az ágyból és becsoszogtam a fürdő szobába. A tükörképem rémesen festett beléptem a zuhanykabinba és magamra engedtem a forró vizet. Nagyon jól esett felfrissülni. Tegnap valószínű elalhattam a kanapén és Louis bevitt az ágyba, amit nem sajnálok, mert kacifántos egy napunk volt. Miután lezuhanyoztam megmostam a fogam-elindultam kiválasztani a ruhám. Farmer egy fehér fekete csíkos békák választottam egy narancssárga sapival és sállal. A zöld con veresem-vettem föl hozzá. Kicsit bohókásan nézek ki ebbe a szerelésbe, de most nem igazán érdekel. Megnéztem magam a tükörbe szokásomhoz híven.

- De jól nézel ki. – jött a hang a hátam mögül. Nagyot ugrottam ijedtemben.

- Te se panaszkodhatsz. – fordultam Louis felé. Farmert piros csíkos pólót viselt fehér vászoncipővel.

- Paul hívott és mondta mindjárt itt lesz. – öleltem át barátom. – És merre jártál, míg aludtam? – kíváncsiskodtam.  Lou izmai megfeszülnek egész testében.

- Baj van? – érdeklődök tovább.

- Meg jött Danielle és a lányok. – válaszolja már a nyakamba Louis.

- Mikor? – hüledeztem, mert még csak 9 óra volt.

- Reggel 7-re ment értük Liam és Georg.

- Ezek szerint több mint 1 órája itt vannak? Lili alszik még? – Lou csak bólogatott. A francba azt hittem csak esete felé jönnek.  

- Gi megnézik a koncertet és holnap jönnek az átadóra is. – Basszus, basszus, basszus.

- És Eleanor? – kérdezem.

- Nem tudom. – rántotta meg a vállát Louis.

- Beszéltél már vele? – kérdeztem tovább.

- Igen. – jött a határozott válasz. Na, szép napunk lesz este még a koncerten is ott lesznek. Alig várom, hogy a pasim exe véleményt mondjon rólam.

- Sziasztok, fiatalok. – jött be Paul. – Üljünk le, mert van egy kis beszédem veletek. – Nem lehetett megállapítani, hogy Paul most vidám vagy esetleg mérges. Leültünk.

- Magyarázatot kérek. Miért pakoltátok ki a képeket Twitterre? Miért nem szóltatok, vagy ha annyira akartátok hivatalosan is bejelenthettük volna miért? Tegnap miattatok egész álló este csörgött a telefonom. – robbant Paul a nappalink közepén.

- Tegnap minket is sokkolt a dolog nem szándékoztuk még megosztani a kapcsolatunk a világgal. – sóhajtottam fel.

- Az „apám” egy kiba***** idióta. – mutatta az idéző jelet a kezével. Azt hiszem Louis nem fog megbékélni Troyyal.

- Jó oké Louis nyugi. Az lenne a következő kérdésem, hogy szeretnétek-e interjúban megerősíteni, mert ez ügyben ma csak 200 hívtak. – forgatta a szemét Paul.

- É személy szerint leszarom ki mit hisz és nem fogok interjúk miatt rohangálni. – fakadtam ki. Azért ez már még is abszurd nem fogok interjúra járni és nem szeretnék címlapon lenni legalább is ezzel a dolgokkal NEM.

- Ma mindenki ilyen harapós kedvében van? – hátrált Paul.

- Bocsi. – sóhajtottam.

- Paul szerintem ezt a témát hagyjuk, nem szeretnénk interjút adni ezek után úgy is annyi paparazzi lesz a nyomunkba, hogy érteni és látni fogja mindenki. – próbálta magyarázni a dolgokat Louis.

- Oké skacok ti tudjátok. Egyébként Gi ma fotózásod lesz. Elfelejtettem szólni. – rántotta meg Paul a vállát és kiment.

- Ez mi volt? Most megsértődött? – értetlenül meredtem Louisra

- Lehet. – húzta el a száját Lou

- Elkísérsz a fotózásra? – kérdeztem halkan

- Máris szeretnél pletykát adni az embereknek? De persze mindenképp. – hajolt Louis közelebb és megcsókolt.

- Mi a fene van Zaynék szobájában? Megőrülök attól szőke csajtól! – rontott be kiabálva Lili. Nagyon megijedtem mikor Lili berontott és véletlenül megharaptam Louis száját.

- Auuu – jajdult fel Lou.

- Basszus ne haragudj. – mentegetőztem gyorsan és adtam egy gyógy puszit a bibire.

- Na, jó mielőtt kárt teszel bennem megnézem mi van Zaynékkel. – hátrált meg Louis és ki ment.

- Lili nem akarlak lerázni, de 10 perc múlva fotózásra kel mennem utána mindent megbeszélünk rendben? – próbáltam mentegetőzni, mert nem ez volt az első eset, hogy leráztam barátnőm. Kicsit lelkiismeret furdalásom is van e miatt. Gyorsan megöleltem barátnőm és Louis után indultam, mert elkésünk.

Kiléptem a szobánkból és Zaynék szobájához indultam volna, ha ott nem esik le az állam a földig. Pont profilból láttam mind a kettőjüket. Louis és Eleanor pont egy belsőséges ölelésbe bonyolódtak. Hirtelen nem is tudtam mit csináljak, vonuljak vissza vagy rendezek jelenetet. Inkább csöndbe hátráltam és bevágtam a szobánk ajtaját.

- Gi baj van? – jött Lili kérdése, aki még mindig a szobába volt.

- Nem! – és lerogytam az ágyra.

- Mond, már mi van? – faggatott tovább a barátnőm. 

- Louis és Eleanor kint a folyóson ölelkeznek. – a csalódottságom dühé váltott át és már szabályosan sziszegtem.

- Basszus tudtam, hogy lesz baj de, hogy ennyi. – már Lili is mérges volt. És ekkor csapódott az ajtó és Louis, na meg Eleanor jöttek be a szobába. A csaj a barátom karját szorongatta, amitől én még mérgesebb lettem.

- Készen vagyunk, mehetünk. – mondta mosolyogva Louis

- Vagyunk? Mehetünk? Nem Louis! Vagyok és megyek. Te nyugodtan ölelkezz tovább a barátnőddel. – itt felpattantam az ágyról. – Azt hittem ketten megyünk. De én nem is zavarok tovább folytassátok, amit elkezdtetek. – őrült sebességgel hagytam el a hotelt Lilivel a nyomomba. 

- Gi ez durva volt! – mondta már a kocsiba Lili.

- Nem érdekel. – vágtam be a durcát és a fotózás helyszínéig meg sem szólaltam.

A stúdióba szó szerint besurrantunk, mint a betörők. Nem akartunk nagy feltűnést kelteni. Ben kísért el minket és volt a segítségünkre.

- Sziasztok, lányok! Suzy vagyok az egész fotózás szervezője. – nyújtotta a kezét egy szőke fiatal lány, de a sok smink és a mű dolgok öregebbé tették.

- Gi szerinted a keze is mű? – jött a kérdés Lilitől.

- Nem tudom. – rántottam meg a vállam és jót röhögtünk a dolgon.

- Meg mutatom a ruhád. – vezetett Suzy egy nagy terembe ahol egy csomó ember állította be a fényeket és a díszletet. – Itt is Van. – úgy mutatta a ruhát mintha nagy remekmű lenne. Lilivel egymásra néztünk és megint szakadtunk a röhögéstől.

- Ugye most csak viccelsz? – kérdeztem fuldokolva a röhögéstől. Suzy nagyon mérgesen nézett rám ebből tudtam ez komoly.

- Na, nem én ezt fel nem veszem. Körbe röhögnek. – hüledeztem. Már nem tartottam olyan viccesnek.

- A biztonságos szexet hirdeted még is mit kéne felvenned? – most már nagyon dühös volt Suzy.

- Basszus ez a ruha óvszerből van! – Lili mellettem fetrengett a röhögéstől. Én meg kibuktam nem fogom magam leégetni egy olyan ruhával, aminek minden centiméterén színes kotongumi van.

(a jobb oldalit nézzétek)

- Nem is látszik rajta nagyon szép és egyedi ötlet. – próbált meg győzni Suzy.

- Ez az ötlet nem egyedi, hanem beteges. – fakadtam ki. – Na jó én most felhívom Pault. – siettem valami kevésbé hallható sarokba majd mérgesen tárcsáztam managgerünk számát. Paul nem sietett azzal, hogy felvegye a telefont.

- Haló itt Paul!

- Normális vagy ember! Nem fogok felvenni egy olyan ruhát, ami kotonból készült. Legyetek már egy kicsit észnél. Körbe röhögnek az emberek, ha meglátnak ilyen ruhába. – szinte kiabáltam.

- Neked is szia Gi. Szerintem jó buli és sokat is fizettek azért, hogy csináljanak egy pár képet. Gondold csak azt, hogy valami normális ruha nem ……

- Még is hogy? Ez gusztustalan.

- Szerintem meg vicces. Na, nyomás öltözködni és jó szórakozást. – majd imádott maneggerem letette a telefont. Dühöngve vissza mentem Suzyhoz és Lilihez.

- Na? – kérdezte a barátnőm

- Fel kell vennem. – Suzy ujjongva tapsikolt.

Elmentem egy öltözőbe ahol rám rakták a ruhát. Undorítóvolt, ahogy a csúszós gumi a bőrömre tapadt, de ha ez még nem lenne elég még melegem is volt benn. Viszont be kell, hogy valljam nem csúnya a ruha csak a tudat, hogy miből van az a gáz.

- Nagyon csini. – Lili az kész volt. Majd meghalt a röhögéstől.

- Oké! Akkor kezdjük. – szólt a fotós.

Ez az egész művelet 3 órát vett igénybe így délre kész is lettünk. Vicces volt az egész meg űber ciki. A ruha levétele is egy külön negyed órát igényelt, mert ahogy megizzadtam úgy a ruha is rám ragadt. Szerették volna úgy leszedni rólam a ruhát, hogy nem szakad el.  

- Azt hittem sose végzel. – mondta már a kocsiba Lili.

- Bocs, de le kellett szedni rólam a koton halmot. Úgy, hogy nem szakad el. – forgattam meg a szemem.

- Úgy tudtam a strapabíróak. Na mind egy. Éhes vagyok mennyünk együnk valamit.

- Oké. Ben a Starbucksba legyen szíves. – szóltam előre a testőrömnek. Ahogy kimondtam meg is álltunk.

- Na, ez gyors volt. – röhögött fel Lili.

Bementünk kikértük a latte-kat és külső részbe ültünk le.

- Na mesélj mi van veled meg Zaynnel. – kíváncsiskodtam.

- Meg beszéltük, hogy csak ilyen barátság extrákkal van közöttünk ő egy kicsit többet szeretett volna, de én úgy érzem, hogy meg csaltam Balázst. Szörnyű lelkiismeret furdalásom van.  

- Ohh Lili ne legyen, most szünet van köztetek.

- Az kárpótol, hogy jó az ágyban.

- Lili. – korholtam le. De utána jót nevettünk. – És mi volt ez a reggeli kirohanásod?

- Ja, épp hevesen csókolózunk, mire benyit a szőke. És jelenetet csinált. – rántotta meg a vállát Lili.

- Érdekel téged? – kérdeztem sokat sejtően.

- Hát, hogy őszinte legyek egy kicsit. Szar érzés volt látni. Mármint nem a csajt sajnáltam meg mert hol nem érdekel ő engem inkább az,hogy Zayn utána ment.

- Féltékeny vagy?

- Egy incuripincurit. – megint nagy nevetés következett.

- Mi van veled meg Louissal? Tegnap durva volt a veszekedés az apjával vagy kijével.

- Igen az tényleg az volt. Miután elmentetek bekopogtam a fürdőbe, de elküldött, hogy hagyjam békén. Én szokás szerint elvonultam bőgni. De miután kijött azt mondta, hogy szakítani akar velem, de nem tud, mert szeret ma meg Eleanorral ölelkezik. Nem értem a csávót.

- Gi. Szeret téged csak most bezavart Eleanor és elbizonytalanodott.

- Hiszen ő szakított vele. Vagy nem? – kezdtem azon tűnődni, hogy most mi is van.

- Nem tudom Gi. De azt igen, hogy ma a koncerten szexi leszel, és újra elcsábítod.

- De ott van Eleanor is ne feledd. – emlékeztettem Lilit.

- Ahogy te mondanád „szard má le! „- megint jót nevettünk Lilivel. Már ránk fért ez a csajos beszélgetés.

- Jött egy SMS. Nem merem meg nézni. – kezdtem nyűgni.

- Ne legyél már 12 éves nézd meg ki az. – engedelmeskedtem Lilinek és meg néztem a telefonom kijelzőjét ki küldte. A nagy képernyőn Máté neve állt. Máté? Mit akarhat? Gyorsan meg nyitottam az üzenetet.

„ Szia kicsilány. Rég halottam felőled. Holnap Londonba leszek és szeretnék veled találkozni. Nem is mondtad, hogy együtt vagy Louissal. Már nagyon hiányzol J xxD Máté.”

Mi? Hiányzom? és mit keres Londonba? Basszus.

- Gi minden ok? Elfehéredtél. – aggódott Lili.

- Ja, igen csak a szolgáltató. – hazudtam Lilinek. Még nem akarom elmondani neki, míg nem, tudom, mit csinálok. Ugyanis holnap csak az átadóra megyünk.

- Mennyünk vissza. – kértem barátnőm.

- Oké. Nézzünk szembe SZÖRNY ELLA 1 és 2-vel.  

- Jaj de bolond vagy. – röhögtem fel.

Visszaindultunk a kocsihoz. Ben visszavitt a szállodába. Elköszöntem Lilitől és bevonultam a szobámba. Senki nem látott meg hála az égnek. Leültem az ágy melletti falhoz. Kicsit össze kell szednem magam. Máté SMS-e óta csak ő jár az agyamba. Visszajönnek a régi emlékek mikor kézen fogva haza kísért, vagy amikor megkérdezte akarok-e a barátnője lenni, az első csókunk a vérmezőn hóhullás és vörös rózsák között. Annyira édes volt Máté és most találkozni akar velem. Vajon ő is gondol rám? Ezeket a gondolatok gyorsan ki kell vernem a fejemből.

- Gi minden rendben? – guggolt le hozzám Lous.

- Mióta vagy itt? – kérdeztem félve

- Kb 1 perce figyellek, hogy lehajtott fejjel ülsz. Mi a baj? –kérdez rá megint Louis. Nem szabad el mondanom neki. Ezt most nem vele kell megbeszélnem.

- Semmi. Bocs, de beszélnem kell Lilivel. – felpattantam és magár hagytam Louist. Berohantam Lili szobájába, de nem találtam ott senkit. Gyorsan küldtem neki egy SMS-t

„ SOS. Merre vagy? Mátétól kaptam SMS-t. Kibuktam egy kicsit. Segíts!!!!!!!!! :/ „

Gyorsan elküldtem az üzenetet és vártam. Vagy 10 percig ülhettem a szobájába mikor még semmi válasz nem jött. Meg kell keresnem Zaynt. Ő talán tud segíteni. Elindultam Zayn szobájába, de őt se találtam. Végül nagy kétségbeesésembe Marciék szobáját vettem célba. De őket se találtam.  Visszamentem a szobámba Louis már nem volt ott. Mi van itt? Mindenki felszívódott. 

Mekkora nyomi vagyok. Most, hogy elküldtem valószínű Eleanor karjaiba zuhan.

- Miért nem vagy képes elmondani, hogy mi a bajod miért Harrytől kell megtudnom? – rontott be a szobába Louis.

- Mi? Harry mit mondott? Szerintem fogalma sincs mi a bajom. – kiabáltam már én is.

- De édes tudja. Egész véletlenül nem az ex-pasidtól kapott üzeneteden rágódsz? – lett fenyegető a hangja. Basszus ezt honnan tudja.

- És mégis miért vagy így kiakadva? Reggel te meg az ex-csajodat ölelgetted. – fakadtam ki.

- El csak a barátom.

- Nekem is Máté.

- Hát persze. De tudod, mit lehet, hogy tegnap jobban jártam volna, ha szakítok veled.

- Szakítani akarsz? – hüledeztem. De Louis nem válaszolt csak kirohant és bevágta maga mögött az ajtót. Sírva hasra vágtam magam az ágyon. Miért velem történik ez? Hirtelen felindulásból felkaptam a telefonom és Máté számát kezdtem keresgetni. Egy hang a fejembe azt mondta ne legyek hülye ez csak olaj a tűzre. Ha felhívom, lehet végleg elvesztem Lousit. De ma ő ölelgette Eleanort akkor nem mind egy. Ha ennyit nem bír el a kapcsolatunk, akkor jobb, ha szakítunk. Gyorsan benyomtam a hívást jelző zöld telefont. Máté 3 csörgetés után fel is vette.

- Haló? – szólt bele Máté. A háttérbe női hangot hallottam, ahogy a fiú nevét kiabálj, hogy siessen. Mérgembe levágtam a telefont és hanyatt fekve bámultam a plafont.

- Gi! Basszus! Rohantam, ahogy tudtam. – rontott be Lili.

- Minden rendben? – kérdezte aggódva. Gyorsan felültem, de nem tudtam megszólalni, mert megint rázott a zokogás. Nehezen, de sikerült elmesélnem mi történt.

- Gi. Ilyet is ritkán mondok, de nem tudom, mit csinálj. A koncerten legyél nagyon boldog és energikus a többit meg megoldjuk. – ölelt át a barátnőm.

- Na, gyere menyünk, mert lekésed a saját koncerted. – húzott magával Lili. Kimentünk a folyosóra sehol nem láttunk senkit. Aminek őrültem is. Egy kisbusz várt a hotel bejáratánál. Mindenki ott volt csak mi hiányoztunk Lilivel. Elől Rupi és Nuchos ült. Mögöttük Niall, Liam és Daniella. Mögöttük Zayn Perrie és Harry. Mögöttük Marci, Zotya és egy üres hely. Leghátul Louis ült közepén mellette Eleanor, de Lou másik oldalán egy üres hely volt. Én levágódtam Zotya mellé és Lili helyet cserélt Marcival. Louisékhoz Marci ült és előttük én, Lili és Zotya. A kocsiba feszült volt a hangulat. Senki nem szólt egy szót se, de mindenki érzékelt, hogy valami nincs rendbe. A néma csendbe felcsendült Taylor Swift dala. Engem keresnek. Megnéztem a képernyőt és Máté nevét tüntette fel. Ránéztem Lilire, de ő megrázta a fejét. Éreztem, hogy a hátam mögül még valaki nézi a telefonomat.  Vacilláltam felvegyem? ne vegyem?

- Gi tudom, hogy őrült mérges vagy, de most itt ne. Majd máskor. – szólt Lili. Igaza van. Most nem szabad beszélnem vele.

- Mi is szeretnénk érteni. – szólalt fel gúnyosan Perrie.

- Szerintem most fogd be a szád. – mordultam rá.

- Lehetnél kicsit kedvesebb. – szólt Zayn.

- Te meg kicsit megértőbb. – szólt vissza Lili.

- Milyen megértőbb pont te mondod. – morgott Louis.

- Elég! – szólt hátra Georg.

Az arénáig csend volt, de miután kiszálltunk jött a balhé.

- Gi nem is mondtad, hogy egyszerre két vasat tartasz a tűzbe. – gúnyolódott Harry.  

- Én a helyedbe félteném a csinos kis orrom. – szóltam mérgesen.

- Hú de harcias lett valaki. – parodizált Perrie.

- Szerintem befoghatnád, mert nem az én pasim hentergett egész héten mással. – flegmáztam.

- Szóval egész héten? – indult meg Perrie Lili felé. Én gyorsan elé ugrottam.

- Ácsi kislány vagy lecsaplak. – fenyegettem meg Perriet.

- Ahhoz nekem is lesz 1-2 szavam. – jött Eleanor.

- Te ki is vagy egész pontosan? – érdeklődtem gúnyosan.

- Louis Tomlinson barátnője. – és tusé. Ez a mondat szíven ütött. Döbbentem néztem körbe, de nem csak nekem kerekedett ki a szemem, hanem mind a 13 embernek. Lili ocsúdott fel a döbbenetből leghamarabb oda lépet Eleanorhoz és orrba verte. És jött a következő sokk. Lili orrba gyűrte a modellt. Perrie gyorsan barátnője segítségére sietett, de elkaptam a karját, mert Lili pont nem figyel és ez így nem érne. Perrie kitépte a kezét az enyémből, de én a másik kezemmel a haját ragadtam meg.

- Erre az első pillanattól kezdve várok. – sziszegtem neki. Zayn, Zotya és Harry próbált lerángatni Perrieről míg Louis, Nuchos és Niall Lilit szedték le Eleanorról. Hát ezt a bunyót nem épp ebbe a felállásba képzeltem el, de így se volt rossz.  

- Pacsit rá. – jött vigyorogva Lili. Mi lepacsiztunk és egy lenéző pillantást vetettünk a többiekre és besétáltunk nyomunkba a 27-es fiukkal. Jenny nem sokat szőrözött a sminkemmel és a hajammal. Gionni egy csinos kék ruhát adott nekem.

Egy kék szegecses cipőt kaptam hozzá.

- Tyííhhaa jól nézel ki. – röhögött Lili.

- Köszi. De miért röhögsz? – mérgelődtem egy sort. Kopogtak az öltöző ajtaján.

- Gyere! – kiáltottam el magam. Louis lépett be. Alaposan végig nézett rajtam majd azzal a féloldalas mosolyával rám nézett, amit úgy szeretek.

- Nincs kedved meginni velem egy kávét? – kérdezte barátom

- Nincs. – itt lehervadt a mosoly az arcáról biccentett és kifelé hátrált. – De egy narancslé jól esne. – megint visszatért a mosoly az arcára.

- Ugye tudod, hogy nem volt szép, amit az aréna előtt műveltetek. – korholt Louis.

- Az szép volt, hogy azt vágtad a fejemhez, hogy inkább szakítottál volna velem vagy, hogy Eleanor kijelentette, hogy a barátnőd? – kérdeztem mérgesen.

- Gi sajnálom egy ökör voltam. Nem akartalak megbántani Ellel se történt semmi. De ha őszinte vagy tudod, nem történik meg sőt….. – Louis monológja közbe kaptam egy SMS-t Mátétól megnéztem és az állt benne „ Miért kerestél?” Louis is elolvasta és félbe hagyta a mondatát.

- Szóval már is másnál keresed a vigaszt nagyszerű. – Hagyott magamra Louis mielőtt válaszolhattam volna.

Ez így nem lesz jó. Visszamentem volna az öltözőmbe, de egy statiszta szólt, hogy 3 perc. A színpadra siettem és lenyomtam a másfél órás koncertet. Nagyon jól sikerült a színpadon csak a rajongókkal foglalkoztam senki mással. Miután végeztünk vissza mentem az öltözőbe ott egy cetli várt rám.

„ Gi szeretlek, de nem tudom, hogy akarom-e ezt folytatni. Ma a fiuknál alszom, ne várj meg.

UI: Miért nem vagy Őszinte?”

28. fejezet

Sziasztok drága olvasóim :) Meghoztam a mai fejezetet remélem tetszik majd nektek és sikerült fel csigáznom titeket. :) Kicsit szomorú vagyok az elmúlt két hét oldallátogatók illetve a kommentek terén :/ Ezt a részt Blankának küldeném aki sokat segített nekem az elmúlt 1 hétben! Köszi drága :) Végül de nem utolsó sorban szeretném megköszönni azt az egy kommentet :) Bearanyoztad a napom :P 
Jó olvasást mindenkinek Puszi Gigi :) 
Ui: A véleményeteket ne tartsátok magatokba. 

                                        xx Gigi xx

Reggel kipihenten és fitten ébredtem. Mikor kinyitottam a szemem Louist pillantottam meg. Kellet egy pár pislantás mire kitisztult a kép de megérte J .

- Szia. – köszönt Louis

- Szia. Mióta nézel? – kérdeztem enyhén elpirulva.

- Épp elég ideje ahhoz, hogy rá jöjjek, mekkora egy mázlista pasi vagyok. Mert az egyik legszebb lány a földön az enyém. – hajolt közelebb és egy szenvedélyes csókba forrtunk össze. Bele pirultam a jelenetbe.

Minden lánynak kívánom, hogy reggel egy ilyen mondatra keljen.

- Örömmel látom, hogy még mindig zavarba tudlak hozni. – vigyorgott kajánul Louis.

- Mit csináltok ma? – próbáltam terelni a témát, mert még jobban elvörösödtem.

- Nekünk ma szabad napunk van. És ti? – kérdezte barátom.

- Nekünk ma interjúnk lesz egy rádióba és utána szabadok vagyunk.

- Lili veletek megy?

- Nem tudom. Lehet, veletek marad nem mondta. – adtam egy gyors csókot a szexi barátomnak és elmentem felöltözni. Egy fekete cicanadrágot választottam egy kockás inggel és egy fekete magassarkúval. Kiegészítőnek egy tűz piros csatos övet vettem fel.

Miután felöltöztem ellenőriztem az összeállításom és kimentem Louis hoz. Barátom felöltözve, megborotválkozva várt a szobába.

- Te ezt, hogy csináltad? – érdeklődtem furcsán.

- Át mentem Harry ékhez. De gyere, mert Paul rögtönzött megbeszélést tart Zotyáék szobájában. – Lou megfogta a kezem és átmentünk a srácokhoz.

- Szép jó reggelt mindenkinek. – köszöntem mindenkinek. Már csak ránk várt a bagázs.

- Sziasztok, gyorsan üljetek le! Van egy fantasztikus hírem a One Direction három kategóriába a jelölték a Brit Awards-on. – jelentette be ünnepélyes Paul.

- Úúúúú ez király! – ugrott fel örömében Niall. Gratulált mindenki mindenkinek.

- De nem ez az utolsó hírem az átadó Pénteken lesz Londonba. Srácok felléptek ti mint jelöltek. És úgy néz ki Gi ti is fel fogtok lépni. Lili te is jössz velünk az átadóra és Londonból mész haza Magyarországra.

- Köszi, Paul! – ugrott barátnőm a féri nyakába.

- Oké, oké Lili! Én rohanok, elintézek még egy pár dolgot. Gi 10 perc múlva indulnotok kell. – mondta szigorúan Paul és elment.

- Srácok holnap meglátogat Danielle. – mondta félig boldogan félig szomorúan Liam. Nem értettem miért szomorú, ha jön a barátnője.

- Haver ez tök jó. De miért vagy letörve? – kérdezte Harry.

- Mert nem egyedül jön. – válaszolta kedvtelenül Liam.

- Ezt hogy érted? – kezdett Zayn is feszült lenni és mellettem Loui is.

- Hát, hogy nem Csak Danielle jön hanem Perrie és Eleanor is. – sütötte le a szemét Liam bocsánat kérően.

- Eleanort meg értem, mert barátnők Danielle-el de Perrie minek jön? – fogalmazta meg Niall a fejemben lévő kérdést.

- Valószínű miattam. – nyögte ki Zayn és Lilire nézett.

- Itt hosszú beszélgetés veszi, kezdetét szerintem mi megyünk kajálni. Igaz Niall? – Harry tapintatosan szeret távozni.( kis iróniával )

- Ja persze. – csillant föl Niall szeme.

- Mi léptünk az interjúra. – álltam fel és intettem a srácoknak. Nagy nehezen kapcsoltak, hogy tipli van. Még az ajtóból visszafordultam Lilihez és egy telefont formáztam a kezemből és mutattam neki, hogy ha hívjon, amint tud. Barátnőm csak bólintott. Kifelé menet jött velünk Liam és Louis.

- Mi megyünk, mert elkésünk. Ne csináljatok semmi hülyeséget. – Borzoltam össze Lou haját.

Kint Georg várt minket és vitt is a rádióhoz. Egész úton azon gondolkodtam mi lesz itt holnap? Lehet, megszököm. Félek, hogy nagy veszekedések várnak ránk. Eleanor nem tudja, hogy én meg Louis, de Perrie igen. Szóval nem viselkedhetek, úgy mintha nem lenne köztünk semmi, mert Perrie kiröhög, beolt vagy megaláz. De ha minden marad a régébe, akkor a barna modellel kell szembenéznem.

- Gi minden oké? – kérdezte Rupi.

- Persze. – erőltettem egy mosolyt az arcomra.

- Tudod, hogy nem tévesztesz meg minket ezzel a mű vigyorral. – nézett rám Zotya.

- A holnapi napon gondolkodom. – vallottam be a fiúknak.

- Az még holnap van. Ne foglalkozz vele. – mondta Nuchos.

- Nuchos! Most ne kérlek. – szólt rá Marci.

- Bocs!

- Az járt az agyamba, hogy mi a fenét csináljak, holnap nem viselkedhetek, úgy mintha nem lenne köztünk valami Louissal. Perrie miatt, mert leolt vagy bealáz. De ott van Eleanor akivel szembe kell néznem.

- Gi nyugi. Ne lihegd túl a dolgokat. Eleanor meg Louis már több hónapja nincsenek együtt. Louis téged szeret ebbe semmi beleszólása nincs a csajnak. – próbált megnyugtatni Zotya.

- Meg itt vagyok én is majd én elcsavarom a fejét. – húzogatja a szemöldökét Nuchos.

- Nem lesz semmi baj. – ölelt meg Rupi.

- Az is elég, ha úgy viselkedtek, mint eddig csak az intimebb szituációkat kerülitek. Pl: Nincs előttük csókolózás, puszi adás, kézfogás, ölelkezés, fenék fog….

- Jó, jó köszi Marci megértettem. – nevettem el magam. 

- Srácok megérkeztünk sok szerencsét. – szólt George.

Kint rengetegen voltak, de egy elkerített parkolóba állt meg velünk a kocsi így könnyebben tudtunk kiszállni. A nagy kordonok előtt biztonságiak ügyeltek rá, hogy senki ne próbáljon átmászni.

- Van még időnk a rajongókkal foglalkozni? – kérdezte Rupi.

- 10 perc. – vonta meg a vállát Marci.

- Akkor hajrá! – szóltam nekik és megpróbáltunk arányosan elosztódni a kordonok mögött. Bizonyos időközönként cseréltünk helyet, hogy a legtöbb embernek tudjunk autógrammot osztani. Pont Marcival cseréltem helyet mikor megint feltűnt a fényképezős csávó. Meg ijedtem, hogy mit keres itt. De most nem fényképezett inkább olyan volt mintha keresne valakit.

- Gi! Be kéne menni, mert elkéstek. – szólt a hátam mögül George. Szépen bementünk az épületbe majd a stúdióba. Egy aranyos srác várt minket.

- Sziasztok, Alex vagyok! – köszönt magas barna hajú barna szemű Alex. Koptatott farmert és egy színes kockás inget viselt nagyon jól nézett ki.

- Heló Marci. – intett a banda társam

- Nuchos.

- Rupi.

- Zotya.

- És én Gi. – mutatkoztunk be Alexnek.

- Összeöltöztünk csajszi. – kacsintott rám. – 1 perc és kezdünk. – és indult a visszaszámlálás.

- Jó reggelt Párizs! Itt vannak előttem a 27-esek. Marci, Nuchos, Rupi, Zotya és csodaszép Gi. – basszus ez a csávó flörtöl velem. Zotya megbökött és a szemét forgatta Alexre. Ezzel azt akarta jelezni, hogy egy nyálgép a srác.

- Sziasztok! – köszöntünk bele a mikrofonba mind-anyaian.

- Először elmondom mi lesz a mai műsorba. Nem sokára meghallgatjuk a srácok Best of both worlds c. számukat. Utána kérdéseket tehettek fel nekik várjuk a telefonokat a 08-38625-367 számra. És most következzen a Best of Both Worlds. – gondolom bekapcsolta a zenét, mert levette a fülest és felénk jött.

- Meg hívhatlak egy kávéra? – kérdezte Alex és akkor kezdett el rezegni a telefonom a zsebembe. Louis hívott. Kicsit arrébb sétáltam, hogy ne hallják, mit beszéllek.

- Szia, bébi. – szóltam bele.

- Cuki a srác? – jött Lili kérdése. Ezek szerint ki vagyok hangosítva.

- Nem rossz….

- Én is itt vagyok. – vágott a szavamba Louis.

- Gondoltam. – forgattam meg a szemem. – Azt akartam mondani, hogy helyes, de Louis jobb. Viszont most mennem kell, mert várnak.  – köszöntem el.

- Ha nagyon nyomul a csávó orrba vágom. – szólt még Louis.

- Mióta lettél te ilyen verekedős? – kérdeztem

- Azóta mióta meg kell védenem, akit szeretek. – durcázott Louis és letette. Visszamentem a stúdióba. Visszaálltam a helyemre és kezdtünk is.

- Meséljetek milyen a turné? – kérdezte Alex. Marci válaszolt. Közbe Zotya megbökött.

- Baj van? – kérdezte a fülembe súgva.

- Csak Louis. Hallgatják a rádiót és nem tetszik, amit hallanak. – forgattam meg a szemem.

- Oké akkor jöjjenek a hallgatók kérdései. Először Stefánia kérdezi mi a kedvenc ételetek?

- Nekem bármi jöhet. – röhögött Nuchos.

- Pizza. – értet egyet Marci, Rupi, Zotya.

- Én se vagyok nagyon válogatós, de a csiga és hínárféléket mellőzőm, ha lehet. – válaszoltam mosolyogva. Még külön féle buggyant kérdésekre válaszoltunk. Kedvenc szín, ital, dal, stb…

- Oké egy kérdésem van, de csak Gi-hez szegezem. És utána sajnos végeztünk. Szóval a kérdésem: Mivel nem túl sokat tudunk, a magán életedről szeretném megkérdezni, hogy van-e barátod? – Na, ez a kérdés váratlanul jött körbe néztem a stúdióba a fiúk kitágult pupillákkal néztek Alex meg türelmesen várt. Ez egy ördögi kör itt nincs jó válasz. De valamit válaszolnom kell. Nagy sóhaj.

- Nincs. – Zotya mellettem felszisszent. A srácok is furcsán néztek rám. Nem mondhattam, hogy, igen mert nem beszéltük ezt meg Louissal. Eddigi beszélgetéseink során abba maradtunk ez titok.  

- És eljönnél velem vacsorázni? – ez a csávó nem normális élő adásba ilyet kérdezni. Most vagy be égetem, vagy nem mondok semmit, de akkor Louissal fogok össze veszni. Ez a nap katasztrófa ma csak olyan dolgok tudnak felmerülni ahonnan nem, tudok úgy kijönni, hogy valakit meg ne bántsak. Segély kérően néztem a srácokra.

- Nem valószínű, hogy lesz idő, mert holnap koncert és a hétvégén utazunk tovább Spanyol országba. – húzott ki Marci a csávából. Alex megsemmisülten köszönt el és ment ki a stúdióból.

- Köszönöm. – mondtam Marcinak.

- Nem gáz csaj, már durván nyomult ez a bunkó. – mondta mérgesen Marci és visszamentünk a szállodába. Liliéket kerestük merre vannak és végül az én és Louis által lakott szobánkba beszélgettek.

- Hali. – köszöntem

- Sziasztok. – köszöntek a többiek.

- Jól beégettétek a műsor vezetőt. - röhögött Harry. Oda mentem Louishoz adtam neki egy csókot majd bevackoltam magam az ölébe.

- Ugye tudod, hogy most rettentő mérges vagyok. – mondta Louis.

- És egészen pontosan miért is? – kérdeztem

- A csávó a rádióba..

- Most akkor kire vagy mérges? – kérdezem már egy kicsit ingerülten.

- Rád, a srácra, magamra.

- Louis ezt most nem értem. – kezdek össze zavarodni.

- Egész pontosan miért nem te koppintottad le a srácot? Miért Marci? – kezd Louis ingerült lenni.

- Azért mert nem volt jó válasz Louis értsd meg. Vagy be égetem, vagy mi veszünk össze. De látom, hogy tök mind egy mit választottam volna így is úgy is összeveszünk.

- Tudod az is szarul esett mikor megkérdezték, hogy van-e barátod erre te nincs.

- Louis utoljára erről pár hónapja beszéltünk. És abban maradtunk, hogy titokba tartjuk a dolgot. – fakadtam ki.

- Jogos, de akkor is… - Nem tudta Lou befejezni, mert Harry kiejtette a kezéből a telefonját és falfehér arccal meredt ránk.

- Hazza minden rendbe? – kérdeztem barátunktól. Harry csak rázta a fejét.

- Lehet, hogy sokkot kapott? – röhögött Niall.

- Jaj ne legyél hülye. Mit nézett a telefonján? – kérdezte Liam

- Assszem ezt! Már nem lesz baj, hogy felvállaljátok a kapcsolatot vagy sem. – fordította felénk Zayn a laptopját. Twitteren rólam és Louisról az elmúlt 2 nap képei voltak fent. Kézen fogva sétálunk, Discóba mikor táncolunk, csókolózós képek….. Azt hiszem itt én is sokkot kaptam.

- Az a büdös szemétláda! – kiáltotta el magát Louis. És akkor csöngettek. Értetlenül nézett össze mindenki én meg fagyva ültem a kanapén. Komolyan ki csinálta? Miért? Hogy lehet valaki ilyen? És ekkor lépett be a válaszom az ajtón. A csávó, aki folyton fényképezett minket. Louis jött mögötte. A barátomat még sose láttam ilyen dühösnek. A szeme szikrákat szórt és minden szavából érezni lehetett a mélyen jövő gyűlöletet.

- Sziasztok! Louis apja vagyok. Troy. – hogy MI?

- Nem vagy az apám inkább egy seggfej, aki be akar furakodni az életembe. – köpte a szavakat Louis. Én totál értetlenül ültem ott először a képek most meg Louis apja. MI van itt?

- Fiam ne legyél rám ennyire mérges azért jöttem, hogy rendbe hozzuk a kapcsolatunkat, hogy olyan legyen, mint rég. – mézes mázaskodik a férfi.

- Két éves voltam mikor elhúztál az életemből. Az X-factor után beszéltünk 1x. Most, hogy befutott sztár lettem idejössz elcseszni az életemet. – fröcsögte barátom.

- Lou az apád vagyok!

- Nem, nekem Mark az apám és az ő nevét és viselem Tomlinson tudod nem Austin.

- Miért csinált képeket? És miért rakta fel az internetre? – olyan halkan kérdeztem szinte suttogtam.

- Ohh kincsem csak megosztottam a fiam boldogságát. – jött közelebb a csávó és meg simogatta az arcom. Ekkor Louis megragadta az „apja” karját és elrántotta tőlem.

- Egy: Ne simogasd a barátnőmet. Kettő: Remélem most boldog vagy, hogy a tökéletes életemet sikerült egy kattintással elrontanod. Most pedig szépen kérlek, húzz el innen és soha többé nem akarlak látni. – szinte köpte a szavakat Louis. Sose láttam még, hogy a bolondos répaimádó srácból egy dühös gyűlölködő ember válik. Eszméletlenül sajnálom Louist, hogy őszinte legyek én is ezt csináltam volna. Miután kikísérte Louis Troyt bezárkózott a fürdő szobába.

- Gi mi most megyünk. – álltak fel Zotyék.

- Ha bármi gáz van, gyere át segítünk. – mondta Rupi.

- Köszi, srácok. – megöleltem mindenkit és elmentek. Az 1D, Lili meg én maradtunk a kis nappalinkba.

- Megyek én is. – állt fel Lili majd utána Zayn is. Megöleltek és kimentek. Nagy csönd telepedett rá a szobára. Mindenki a gondolataiba merült. Én megálljt parancsoltam elmémnek. Túl sok minden van itt. Holnap Eleanor és a lányok, Intim képek rólam és Louisról ez azt jelenti, hogy nincs több titkolózás vagy megy minden magától vagy nem éli túl ezt a kapcsolatunk. És persze Troy aki miatt ezek a dolgok vannak.

Liamék se bírták az idegtépő csöndet és ők is felálltak.

- Kitartás Gi. – ölelt meg Niall

- Be mennyek hozzá vagy várjam, meg míg lenyugszik? – kérdeztem

- Várd, meg míg kijön. – ölelt meg közbe Liam majd Harry és ők is elmentek.

Szerintem egy fél órája ülhettem ott mikor meguntam a várakozást és a bizonytalanságot vajon mit csinál odabent Louis. Felálltam és bekopogtam.

- Lou én vagyok, beengedsz?

- Hagyjál békén! – kiabált ki Louis. Végig folyt a könny az arcomon és leborultam sírni az ágyra. Túl sok feszültség gyülemlett fel bennem az elmúlt néhány órában. Egy 10 percet biztos hisztiztem mikor nyílt a fürdőszoba ajtó és Louis is olyan ramaty állapotba lépet ki rajta mint amilyenbe most én vagyok. Lou leült velem szembe az ágyra.

- Ne haragudj bébi. Nagyon szeretlek csak túl sok volt nekem ez az információ. Van kedved beszélgetni? – kezdtem puhatolózni barátomnál.

- Gi te ne haragudj egy bunkó voltam. Én is szeretlek. Meg akartalak kímélni ettől az egésztől nem akartam, hogy ezt végig hallgassátok. Már az étterembe rá jöttem, hogy ő Troy és akkor anyámat hívtam, hogy tud-e valamit-mit csinál itt ez a barom. Nem tudta, de mondta, hogy majd beszél vele. Troy nem vette fel a telefont anyának. Így nem beszéltek egymással. Sose hittem volna, hogy ez az ember újra felbukkan az életembe és tönkre tesz mindent. – kezdte a történetet Louis.

- Tönkre tett mindent? – kérdeztem értetlenül

- Gi készen állsz arra, hogy felvállald a kapcsolatunkat?

- Persze hisz szeretlek. – mondtam habozás nélkül.

- Kicsim ez azzal jár, hogy fotósok minden fele újságírók és mindenki csak a kettőnk kapcsolatáról fog kérdezni. Őrült fanok gyűlölködő levelek, be szollások.

- Louis te most le akarsz beszélni a dologról? Szakítani akarsz velem? – és megint megindult a könnyáradat. Louis elmorzsolt egy könnycseppet és egy hosszú csókot adott.

- Tudod, az lenne a legjobb, ha szakítanánk és holnap az első interjúba közölném az emberekkel, hogy nincs semmi köztünk. – és innentől sírtam el magam csak igazán. Nem tudom elképzelni az életem Louis nélkül. Képtelen vagyok rá. Bár mivel szembe nézek, az őrült fanoktól kezdve a pofátlan újságírókig csak maradjon velem. 

- De nem vagyok ilyen erős, hogy ezt meg tegyem. Szükségem van rád. Csak meg akarlak védeni ezektől a kritikáktól és lelki megpróbáltatásoktól. De kevés vagyok ehhez, hogy szakítsak veled. Szeretlek Gi tiszta szívemből. – fejezte be Louis a mondandóját. Ezek szerint mégse akar velem szakítani. Hatalmas kő esett le a szívemről.

- Lou azt hittem szakítasz vele. – suttogtam

- Sose tudnálak itt hagyni még így is szeretlek kidülledt vörös szemekkel és szipogva. – simította végig az arcom a barátom. Felnevettem és hozzá bújtam. Mélyet szívtam az illatából imádom Louis illatát a dezodor és a tusfürdő illata keveredett.

- Szeretem az illatod. – motyogtam a nyakába mire ő felnevetett.

- Van kedved filmet nézni? – kérdezte Louis.

- Persze, hogy van. Mit nézünk? – mosolyodtam el.

- Valami vidámat.

- Rendben.

Bekucorodtunk a TV elé egy pokróccal. Louis féloldalasan ült a kanapén én mellé ültem és mellkasára hajtottam a fejem. Ő közelebb húzott magához és a karjaiban élvezhettem a filmet.

Ez a nap nagyon megterhelő volt mind a kettőnk számára, de most csak élvezzük az együtt töltött időt. Nem gondolunk a holnapra mi fog következni. Milyen lesz a találkozás Eleanorral? Mit szól a világ Louis és az én kapcsolatomról? Lili és Perrie párosra is kíváncsi leszek. Remélem holnap ezekre mind választ kapok de most gondtalanul élvezem a filmet Louis karjaiban.