2012. december 22., szombat

11. fejezet

Sziasztok kedves olvasóim :) meghoztam a mai részt :) Ha minden jól megy akkor holnap hozom a következőt xD Nagyon örülök az 1 rendszeres olvasómnak :) köszönöm neki és azt is, hogy ennyien látogatjátok az oldalt :) 
Jó olvasást nektek és ebben a részeben már szerepel az One Direction ;) 
Puszi Gigi




Miután kiszálltam a taxiból 5 percig szerintem a hatalmas épületet bámultam. Aztán bementem és ott is csak bámultam rá jöttem, hogy elég hülyének nézhetnek az emberek ezért elindultam felfelé. Minden szintem más dolgot lehet kapni külön volt ruha és cipő „szint” nagyon tetszett. Felmentem a harmadikra és elindultam a ruhák felé.
- Jó napot segíthetek valamiben. – kérdezte egy kedves eladó hölgy.
- Igen, egy olyan koktél ruhát szeretnék ami nem túl elegáns de kihívó és szexi. – mondtam mosolyogva.
- Rendben akkor kövessen. – mondta kedvesen a nő.
Mentem utána a véget nem érő ruha sorok között. Farmer cuccokból legalább 1000 félét láttam nagyon durva nem is tudtam, hogy ennyi féle-fajta ruha van belőle. Végül szerintem 1 km gyaloglás után elértük a hőn vágyott koktél ruhákat. A szám is tátva maradt majd a hölgy elvezetett egy külön kis részbe ahol az én vágyaimnak megfelelő ruhák vannak.
-  Köszönöm szépen. Meg tenné, hogy segít kiválasztani nekem a megfelelőt, mert attól féllek, hogy estig sem végzek majd a válogatással.
- Persze ez csak természetes. – válaszolta kedvesen a nő. Az eladó egyszer csak eltűnt, de mikor már eldöntöttem, hogy a keresésére indulok már jött felém a tökéletes ruhával.

Meg köszöntem a hölgynek és már mentem is kifelé, már csak cipő kell. Most lementem egy szintet és megtaláltam az álmok tengerét. Amerre csak a szem ellát, mindenfelé szebbnél szebb cipők vannak. Meg is találtam azt a cipőt, amit szerettem volna. Út közbe elkezdett csörögni a telefonom, láttam, hogy Zotya az ezért kinyomtam nem volt kedvem velük beszélni.
 
Hét nagy táskával indultam vissza a hotelbe, mert csak 3 órám maradt hátra. Vissza fele szintén taxival mentem. Nagy bámészkodásomból a telefonom csörgése zökkentett ki most Rupi hívott. Mérgembe lenémítottam a telefonom és zsebre vágtam. Megérkeztem a szállodába és rohantam fel a szobámba mielőtt észrevesznek a srácok.  – Na, még egy ajtó és ott vagyok. – gondoltam. És ekkor egy nem túl erős, de annál csontosabb mellkasnak csapódtam és seggre ültem. Még azt se tudtam hol vagyok, mert olyan hirtelen jött a váratlan személy és társai, akik majd meghaltak a röhögéstől, de mire felszólalhattam volna már az illető hátát láttam.
- Mekkora paraszt vagy! Még fel sem segítesz. – ordítottam el magam. De rá jöttem, hogy nem érti, és reflexből is jött.
Felálltam és bementem a szobába. Úgy gondoltam kipróbálom azt a hatalmas kádat, ami itt van a fürdő szobába. Elaludhattam a kádba, mert egy hatalmas csattanásra riadtam fel. Gyorsan körbenéztem, de nem láttam semmit aztán jöttek a dörömbölő hangok aztán rájöttem, hogy ezek a hangok a szomszédszobából jönnek. – Nagyszerű van egy lökött szomszédom, aki kitudja, miket vág a falhoz és még ordibál is. – gondoltam magamba.
Eljött az ideje a készülődésnek. Kivasaltam a hajam és megtűztem hátul egy pillangós csattal. Egy nagyon alap sminket használtam, amitől nem látszik, hogy mű arcom lenne. Azután a ruha és a cipő következett. Azon tűnődtem lehet, hogy túlságosan is kiöltöztem mikor valaki elkezdett dörömbölni az ajtómon.
Megyek már – kiáltottam el magam.  – Még időben hajoltam el mert különben Zotya beverte volna fejem olyan hévvel dörömbölt.
- Normális vagy?! Te beszélsz, hogy nőjünk fel meg ne viselkedjünk úgy mint a dedósok erre fogod magad és lelépsz. Úgy, hogy nem is ismered a várost és még bajod is lehetett volna. – ordibált velem Zotya mint egy dedóssal.
- Ti hoztatok ki a sodromból miszerint lebutítva neked külön elmondom, hogy Marci szerint nem boldogulnék nélkületek. Én meg bebizonyítottam, hogy de nagyon is boldogulok, sőt ahogy látom jobban, mint ti. – néztem végig a srácon, akin egy melegítő és egy fehér póló van.
- Nem volt időm átöltözni. Egyébként nagyon csinos vagy ebben a ruhában. Ma vetted?- kérdezte már egy kicsit nyugodtabban.
- Igen ma és a cipőt is. Na most meg menjél és hozd rendbe magad és a fiukat is. – mondtam kedvesen és kitessékeltem a szobából.
20 perc múlva négy szexi fiatalember állt előttem.
Gii ne haragudj nem akartalak megbántani. És nagyon dögös vagy ebben a ruciban. – mondta Marci kicsi bűnbánattal a fején.
- Ühümm!! – dörmögte a három fiú ez azt jelenti, hogy ők is sajnálják.
- Na de most nyomás mert úgy hallottam tele az aula és van egy két híresség is mégis a legnagyobb port a szerelmeid kavarták. – közölte fintorogva Rupi.
- Hogy miiii ? – csúszott egy oktávot fel a hangom. – Az One Direction itt van? – Kérdeztem hitetlenkedve.
- Ja! – válaszoltak egyhangúan.
Szépen lassan elindultunk a lift felé. Még soha nem éreztem, hogy ilyen hosszú legyen lefelé 20 emelet. Végül kinyílt a lift ajtaja és kiléptünk az aulába olyan sok ember volt, hogy ha kerestem volna valakit, akkor sem találtam volna meg. Mikor elindultunk befelé a tömegbe nagy taps fogadott minket és sorra jöttek az ismeretnél ismeretlenebb arcok. Mindenki gratulált kezet fogott velünk és volt olyan is aki puszit adott. Végül azt vettem észre, hogy a fiúk eltűntek mellőlem.
-  Hölgyeim és uraim a színpadon a 27-esek – kiáltotta el magát Mr Mckort. Elkezdtem rohanni a színpad felé.
- Éppen időben! – mondta Nuchos.
- Akkor hajrá sok sikert. És ne rontsuk el. – mondtam a fiúknak.
- Jó estét mindenkinek. Egy magyar számmal készültünk erre az estére. Fogadják sok szeretettel, még ha nem is értik. – mondtam a végét már mosolyogva. A szám annyira jól sikerült, hogy még vissza is tapsoltak. Utánunk a The Wanted jött nekik is szintén nagy sikerük volt.
Miután végeztünk megint belevetettük magunkat az ember tömegbe. Fél óra után roppant nyűgös lettem ezért megkerestem a srácokat.
Kicsi lény mi a helyzet? Elég hisztisnek látszol. – mondta poénkodva Nuchos.
Kimegyek levegőzök egy kicsit meg leülök mert nem érzem a lábaimat. – mondtam fáradtan.
- Ekkora holdjáróba én se érezném – mondta röhögve Rupi.
Kisétáltam szépen lassan az udvarra, mert nem voltam teljesen biztos abba, hogy nem fogok össze esni a fáradtságtól. Kint találtam egy szaletli félét és oda beülte. Ott ücsörgök kb 2 perce mikor halk neszre leszek figyelmes.
- Helló nyuszi fül nagyon csini voltál ma. – mondta egy számomra ismeretlen hang. A lépteket már egyre közelebbről hallottam, amikor megjelent az arca is. Nem volt más, mint a The Wanted kopasz fenegyereke egy kicsit ittas állapotba. 
- Remek még egy részeg idiótát is el kell viselnem. – dünnyögtem magam elé.
- Mit mondtál? Ne halandzsázzál, itt össze-vissza mond ide amit akarsz. – ordított velem fiú.
- Max nem bírsz a saját súlycsoportodba keresni ellenfelet? Neked mindig a hölgyeken kell megmutatnod mekkora király vagy? – kérdezte egy másik idegen hang. Szépen lassan ő is jött közelebb először csak az égő cigijét láttam meg azután fekete nadrágját és bőr dzsekiéjét majd hollófekete haja tűnt fel. Ott állt velem szemben személyesen Zayn Malik. Mire végeztem a bámulással és a nyálcsorgatással már a kiabáló férfi itt se volt. 
- Meg fogsz fázni! – mondta Zayn és közbe levette a kabátját és rám terítette. Annyira nem volt hideg, de mégis jól esett ez a gesztus.
- Köszönöm szépen! – mondtam félénken.
- Ohh igazán semmiség már nagyon rá férne erre a gyerekre, hogy valaki rendesen helyre tegye. – mondta Zayn kicsit mérgesen.
- Köszi tényleg nem tudom mit csináltam volna itt egyedül.
- Nem gáz tényleg. Egy cigit? – nyújtotta felém Zayn a cigis dobozt.
- Nem köszi. Úgy hallottam, hogy leszoktál róla. – mondtam felhúzva ezzel egyik szemöldököm.
- Te komolyan ezeket a gagyi tini lapokat bújod? Fan vagy? – kérdezte az utolsót kicsit idegesen.
- Öhmm nem a lapokat, a netet. És igen fan de nem az őrült kategóriába tartozom szóval nem fogok őrjöngve hisztizve a nevedet ordibálni. De igaz ami igaz majd kiugrok a bőrömből, hogy az egyik kedvenc csapatom egyik tagja itt beszélget velem. – mondtam vigyorogva.
- Ohh vagy úgy. – mosolygott már ő is. – Lenne kedved holnap találkozni a srácokkal meg velem?
- Naná hogy J! …….. De nem fog menni mert holnaptól kezdünk stúdiózni. – mondtam Zaynek.
- Ohh az kár és hol stúdióztok? Meg kivel?
- A Sony-nál és Mr Smith meg az egykori mentorotok lesz ott.
- Jaja vágom hol az nagyon jó kis hely. Erről jut eszembe nagyon jók voltatok fent a színpadon. – dicsért meg Zayn
- Köszönjük szépen.
- Ne haragudj meg rám, de mennem kell, mert már biztosan keresnek. Visszakísérjelek? – kérdezte udvariasan Zayn.
- Oh igen köszönöm.
Visszafelé csendben mentünk Zaynnel. Én azzal voltam elfoglalva el ne essek. Ő meg csak kuncogott az ügyetlenkedésemen.
- Gi te meg hol a fenébe voltál már azt hittük valami bajod van. – kért számon idegesen Zotya
- Bocsi, de a haverommal elbeszélgettük az időt. – böktem a fejemmel Zayn felé.
- Gi? – kérdezte értetlenkedve Zayn
- Igen de bunkó vagyok Gi- nek hívnak. - mondtam vigyorogva.
- Srácok én felmegyek a szobámba aludni, mert alig állok a lábamon. – mondtam Marciéknak.
-. Oké mi majd falazunk neked, mint a régi szép időkben – kacsintott rám Nuchos.
- Ezt úgy mondod mintha falaztatok volna egyszer is nekem.
- Jól van na most itt az idő, hogy bepótoljuk amit még nem tettünk meg. – válaszolt röhögve Rupi.
Már mentem is fel a szobámba. Bent gyorsan levetkőztem átöltöztem pizsibe és lefeküdtem aludni.
Hajnali fél négykor felriadtam, mert a szomszédom megint nem bírt magával. Mérgembe felpattantam az ágyból magamra kaptam a köntösöm, amit nem kötöttem be elől és át száguldottam a másik szobába. El kezdtem dörömbölni az ajtón úgy kb 2 percig üthettem az ajtót mire valaki kinyitotta.
   ( ilyen hálóing volt rajtam)
-  Nem bírnál csendben maradni és nem a falhoz vágni a dolgaidat? – kérdeztem mérgesen.
- Tyíha nagyon jól nézel ki. – kacsintott rám a göndör hajú bandatag név szerint Harry. Arra figyeltem fel, hogy már bent is voltam a szobába.
- Nem rendeltünk semmiféle táncosnőt. – közölte röhögve a répaimádó Louis.
- Haha, nem vagy vicces. Csak azért jöttem, hogy ne használjátok céltáblának a falat.
- Gi ha tudom, hogy ilyen szexin nézel, ki akkor egész az ágyadig kísérlek. – mondta röhögve Zayn aki a megjegyzése után lepacsizott Harry barátjával.
- Zayn te honnan ismered a szomszédunkat?- kérdezte Niall
- Oh tudod mikor olyan sokáig tartott a cigi szünetem akkor mentettem meg az ordibáló Max-tól. Utána még dumáltunk és bekísértem. – ennyi a sztory röviden.
- Max? Már megint nem bír magával a The Wanted? - kérdezte Liam – Erről jut eszembe a remélem jó szoba kulcsokat kaptál. – kacsintott rám a srác.
- Hogy mi van? Itt mindenki ismeri a szexi szomszédunkat csak én nem? – kérdezte vihogva a répafiú.
- Én sem ismerem. – mondta szemöldök húzogatva a göndörke és hozzá tette. – MÉG!
- Én se. – válaszolt kurtán Niall
- Most hogy megvitattátok ki ismer vagy ki nem én, elmenetem mert nekem holnap meló lesz.
Miután elköszöntem mindenkitől, ami nagyon nehezen ment, mert marasztaltak, hogy aludjak ott, de nem engedtem a kísértésnek és visszamentem aludni.  

2 megjegyzés:

  1. Szia!

    Kértél tőlem kritikát, és sajnálom, hogy ilyen későn jött, de csak most jutott rá időm.
    Nem szoktam az oldal kinézetével foglalkozni, de bántotta a szememet, hogy milyen vékony sávot hagytál a szövegnek, ezen mindenképpen javíts, mert nagyon zavaró így olvasni.
    Az ötlet, hogy a 27-esek, mint egy teljesen más bandát, mint az 1D beleszövöd a történetbe tetszett. Már nem lett volna eredeti, ha egy lánybandát írsz bele, úgyhogy ez mindenképpen jó pont. Az elején meg is ismerhettük a főszereplőnket meg a szereplőket, de már kicsit soknak éreztem. Nagyon lassan lendült be a sztori, és a One Direction is későn csatlakozott. Vagy ami azt illeti túl gyorsan. Mikro megjelentek, hirtelen minden olyan volt, mintha már nagyon régóta szerepelnének az egészben, pedig még csak most írtad bele őket. Nekem – de lehet hogy csak (!) nekem – zavaró volt ez a túlzott közvetlenség, amivel a fiúk fogadták őket. Elvégre is honnan tudhatnák, hogy kik ők? Ennyire naivak, hogy mindenkiben megbíznak? Picit sántított nekem realitás szempontjából ez a dolog. Illetve lehet, hogy a főhősnő nem szégyenlős, de én azért kíváncsi lettem volna a gondolataira, mikor a fiúk rárontottak, hogy csak egyszál hálóinget viselt. S ezen felül máshonnan is hiányolom az érzelemleírásokat, és szerintem a képbeillesztés helyett vagy mellé dukálna egy kis leírás a ruhákról, egyesek kinézetét illetően. Emellett a központozásra kellene jobban odafigyelned: pl. A – jel elé nem teszünk pontot, és több helyen is hiányoztak vagy rossz helyen voltak a vesszők.
    Egyébként az ötlet maga jó, a kivitelezésen meg szorgos írással tudsz javítani. Az események pedig maradjanak ilyen pörgősek, csak a realitásra figyelj picit jobban oda! ;)

    Ölel, FantasyGirl

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm szépen a kritikát mostantól jobban figyelek ezekre a dolgokra és köszönöm, hogy szakítottál rám időt. Remélem továbbra is az oldal vendége maradsz és segítesz az építő kritikáddal :) Még egyszer köszönöm :) Puszi Gigi

    VálaszTörlés