44.fejezet

Sziasztok drága olvasóim :) Eszméletlenül sajnálom, hogy ilyen későn hoztam a részt, de nagyon durva napjaim vannak van, hogy este 11-re érek haza. A szalagavatóm is most lesz két hét múlva. :) Nem magyarázkodni akarok :) csak gondoltam elmondom, hogy ne hogy azt higgyétek elfelejtettelek titeket. xD Nagyon köszönöm aki eddig kitartott mellettem és remélem még fog is. A következő részt nem tudom mikor fogom hozni, de igyekszem. 
Mindenkinek nagy jó olvasást és remélem kapok pár komit :) Puszi Gigi 



                        Xx Gigi xX

Ott álltam a vízbe és komolyan azt éreztem, hogy a kész átverésbe vagyok olyan érzések kavarodtak bennem, hogy nem is tudom. Amit felhozott indoknak miért szakított velem az vicc, de most komolyan. Úgy nézek én ki, mint egy törékeny asszony? Menyjen a fenébe. Szenvedtem én is ő is és egy ekkora hülyeség miatt. Nem tudtam eldönteni, hogy pofán röhögjem, vagy jól képen verjem. Végül egyiket se választottam.

- Louis ugye tudod, hogy szánalmasnak tartalak. És mire volt jó, hogy folyton megaláztál?

- Arra, hogy leplezzem, még mindig szeretlek.

- Te vagy itt a legidősebb és neked van a legkevesebb agyad.

- Ne sértegess. Elmondtam őszintén, hogy mi volt.

- Nagyszerű ennek örülök, de ne várd, hogy a karjaid közé vessem magam.

- Pedig pont az vártam. – jelent meg egy halvány mosoly az arcán. Erre én is elmosolyodtam egy szemforgatás keretébe.

- Bemehetek a vízbe? – kérdezte félénken.

- Nem az oviba vagyunk….. Persze. – mosolyodtam el. Louis levette csíkos felsőjét és a nadrágját is egy fekete boxerbe mászott be hozzám, a vízbe. Nem igen törődtem jelenlétével, hanem visszaúsztam barackbefőttemhez és tovább eszegettem. Kínos csend telepedett ránk én ettem a medence egyik felében, míg ő ült a másik felében. Aztán Liamot véltem felfedezni a bejáratnál.

- Látom rosszkor. – húzta gúnyos mosolyra a száját.

- Itt, akinek flegmáznia kéne, az én vagyok tudtommal. – néztem rá nagy szemekkel.

 - Azt hiszem jó kor. – rontott be Nuchos és egy hatalmas seggessel zárta a mondatot. Persze követte őt a többi srác így egy nagy vízi buli lett.

 - Gi nincs valami labda? – kérdezte Niall.

 - Tudtommal nincs, de körülnézhetek. – már mentem is ki a vízből, de csatlakozott hozzám Liam.

 - Mond, mit szeretnél. – álltam meg a medence szélén direkt, hogy a többiek is hallják.

 - Beszélni veled.

- Azt itt is tudsz.

- Miért voltál kettesbe Louissal?

- Szerintem semmi jogod kérdőre vonni.

- De van.

- Nem édesem pont, hogy nincs. Itt én vonhatnálak kérdőre téged. Tegnap délelőtt még le akartál feküdni velem és mivel visszautasítalak ez a bosszú, hogy ide hozod ezt a libát? Ja, bocsi nem is, mert ti már akkor együtt voltatok mikor bepróbálkoztál nálam a Tiszán. Szóval ezek után meg úgy alapból sincs semmi közöd ahhoz, hogy én mit csinálok.

- Igen csak mikor szarul voltál akkor én próbáltalak ezzel felhúzni kicsit segíteni, hogy ne érezd magad egy rongynak, semminek, aki még az ágyba is szar nem mellesleg.

- Te most oltani akarsz? Ja, bocs nem vettem észre. Apropó aki segített az Zayn és ha tényleg annyira szar lennék az ágyba nem próbálkoztál volna be minden nap 2x. – közelebb léptem hozzá persze erre nem tudott semmit mondani és a mellkasát meglökve belelöktem a vízbe.

- Talált süllyedt. – csaptam össze tenyereim mintha csak port akarnék letörölni onnan.

Valamelyik szekrényből nem is tudom, hogy került oda, de egy piros pöttyös labdát szedtem elő és levittem a srácoknak. Bedobtam a vízbe a labdát és elmentem zuhanyozni majd feküdni.

Reggel, mint mindig én keltem fel, először de nagy meglepetésemre Paul ült a pultnál egy kávéval a kezébe.

- Hát te? – illetődtem meg.

- Reméltem, hogy te kelsz fel előbb, mert beszélni szeretnék veled.

- Na, mert? – ültem le én is egy kávéval.

- Nem az én dolgom és semmi közöm hozzá, de azért elég sok fiút vontál a hatás körödbe, ha érted, hogy értem.

- Azt hiszem. Húztam fel a szemöldököm.

- Akkor jó. Viszont ezek a kis légyottok feszültséget gerjesztenek a bandába és ehhez már van közöm. Liam, Louis és Zayn egyedekre gondolok.

- Nincs semmi közöm ahhoz, hogy veszekednek Zayn a legjobb haverom, Louis az exem Liammal meg hát nem tudom, mi van. – vontam meg a vállam. – Louissal tegnap beszéltem azt hiszem elsimítottuk a dolgot és Zayn el is. Itt csak Liam a problémás még.

- Ez nagyszerű akkor még is volt értelme, hogy összezártalak titeket. – Paul felállt és távozni akart, de előbb visszafordult. – Szeretném, ha minden rendben lenne köztetek, jaj, majdnem elfelejtetem, hogy ma este lesz az a nagy díjjátadó amin a zene ipar legjobbjai vannak jelölve köztük a fiúk is és ti is felléptek úgy mint a fiúk. Szóval hatra legyetek kész ide jön Vinny, Jenny és Gionni. Ben hoz titeket majd a vörös szőnyeghez. Ja, és a kulcsokat visszaakasztottam. – intett egyet Paul és lelépett. Kb öt centisre tágult szemekkel meredtem utána.

Nagyot sóhajtva nekiláttam a reggeli készítésnek. Mikor kész lett a kaja én ettem és tálaltam a fiúknak is utána beüvöltöttem minden szobába hogy reggeli. Utána felmentem a szobámba felöltözni. Egy sárga sortot egy fekete ujjatlant választottam, amin szegecsekkel egy kereszt van kirakva. Egy fekete tollas fülbe valót választottam kiegészítőnek és egy fekete sportos magassarkút vettem fel hozzá.

Mielőtt kiléptem volna a szobából gondosan lecsekkoltam felzselézett hajam majd egy napszemcsit raktam a fejemre és temérdek karkötőt a kezemre és egy kereszt alakú gyűrűt. 

- Tyíha hova készülsz? – kérdezte két falat között Zotya.

- Eleanorral és Daniellával kávézok. – néztem Liamra és Louisra közbe.

- Apropó reggel beugrott Paul szabad az út hazafelé mindenkinek. És hatkor legyetek, itthon mert ma fellépünk állítólag. – mosolyogtam rájuk.

- Elvigyünk? – nézett rám Zayn

- Nem köszi, mire ti kész lesztek addigra vagy 20 db kávét iszok meg. – villantottam rá egy mosolyt.

A lányokkal a kávézást egy óra alatt ejtettem meg, ami nálam egy nagy rekord. Át beszéltük az estét és mindenki meg nyugodott. Utána telefonáltam Paulnak, hogy öt perc múlva a stúdióba leszek, úgy hogy csipkedje magát. Taxit fogtam és meg se álltam a Sonyig.

- Na, mi volt ilyen sürgős? – kérdezte Paul. Erre kihúztam a táskámból a szétgyűrt dalszöveget, amit még Szombathelyen írtam. Paul átfutott.

- Te lány, ez fantasztikus. – nézett rám csillogó szemekkel.

- Köszi. Szeretném, ha ma az átadón ezt játszanánk el.

- Gi, ez kész öngyilkosság. – nézett rám rosszallóan Paul.

- Az, de ha összejön, akkor ütős lesz és hatig még sok időnk van. – néztem rá mosolyogva.

- Te csúcs vagy. – röhögött fel. – Akkor szólj a fiúknak, hogy siessenek ide. Tudnak a dalról?

- Nem, még senki. – Gyorsan tárcsáztam Zotyát, hogy dobja ki az 1D a házból és szedje össze a fiúkat, mert ma az egész napot stúdiózással töltjük.

- Gi, és milyen stílusúra gondoltad a dolgot?

- Kemény ütő és szókimondó. Valami zúzós kezdéssel és egy kemény fejhangos véggel.

- Ez ugye tudod, hogy nagyon különbözik az eddigi kislányos stílussal.

- Igen, de nem érdekel.

- Ezzel vigyáz, mert a rajongók a legfontosabbak és egy ilyen fordulattal elpártolhatnak tőled.

- Itt vagyunk!! – rontott be Rupi.

- Nagyszerű dallamot kéne adni a dalnak és valami ütőset. – nézett a fiúkra Paul.

- Milyen dalnak? – kérdezte Marci.

- Ennek. – emeltem fel. A srácok körbe adták jól megcsodálták, elolvasták majd visszaadták.

- Ez tetszik. – szólt Marci. – Van is egy ötletem. – gyorsan beült a dobok mögé és elkezdett játszani egy ütemet. Kicsit rock-os de jó. Utána Nutchos csatlakozott egy dallammal. Szépen sorba beállt mindenki. Már csak én hiányoztam. Mikor bekapcsolódtam megszületett egy langyi rock-pop feldolgozás. 

- Ez jó, de mégsem. – intettem le a srácokat. – Az eleje kezdődjön erőszakosabban, utána meg egy kicsit lágyuljon, de a stíluson belül maradjunk.

- Oké akkor újra. – mondta Marci. Tíztől háromnegyed hatig próbáltunk szünet nélkül, de összeállt a kész dal. Girlfriend hivatalosan is színpadra kész.

- Srácok, nem akarlak nyaggatni titeket, de negyed óra múlva ott vannak Gionniék.

- Okés, köszi, mindent Paul. – elbúcsúztunk majd kocsiba pattantunk és siettünk haza. Az ajtóba várt minket Vinny, Jenny és Gionni.

- Upsz. – mondtam.

- Nagyon is upsz, na, húzás fürdeni. – utasított Gionni. Mivel az én kinézetemmel kel a legtöbb időt eltölteni ezért én kezdtem. Gyorsan lezuhanyoztam és hajat mostam. Jenny vett kezelésbe először. Fekete füstös szemeket varázsolt nekem vörös ajkakkal. A hajamat kivételesen nem felzselézte, hanem oldalra lesimította. Így is tetszett, de így nem vagány volt inkább csajosabb. Jennyt Gionni váltotta fel. Három apró ruhadarabot rakott elém. 

- Ide nem kell kiöltözni? – kérdeztem

- Cicám vagány vagy ne Erzsébet királynő. És ahogy Paul is értesített a számotokhoz ez ideális öltözék lesz. Kimegyek, addig öltözz fel.

Gionni magamra hagyott a ruháimmal. A felső egy fekete szürke mintás topp, amit igazából melltartónak tudnék használni, mert nem nagyobb nála. 

Utána két farmer sortot csodáltam meg. Gondolom, választanom kell. A fehérre esett a választásom.

Miután felöltöztem végig néztem magamon. Jól nézet ki a szett azzal nem volt gond viszont mind a két ruhadarab roppant rövid.

- Na, milyen? – jött be csillogó szemekkel Gionni kezébe két álomszép magassarkú. – Ha már brit legyünk hűek hozzájuk. – Két angol zászló mintás magassarkút nyújtott át.

- Hát így cipővel még merészebb a szett. – néztem Gionnira.

- A fiukat már felöltöztetem ők is szexik, de te édesem minden várakozásomat felül múltad. Eszméletlenül nézel ki.

- Köszi, de kicsit pőrének érzem magam.

- Van rajtad ruha mit parázol? Na, kifelé, mert elkéstek. – tolt ki az ajtómon. A nappaliba a srácok a kanapén ültek.

- Uhhh, Gi, ez valami ultra király. – állt fel Nuchos.

- Jó a cipőd. – dicsérte meg Rupi.

- Köszi.

- Mi megyünk, nem sokára itt van Ben. Nem énekeltünk be, mert hallottam egész nap kornyikáltál. Ügyes leszel. Sok sikert és vigyázz magadra. – Elköszönt Vinny és ment is a kis csapat kifelé ott hagyva minket.

- Félek. – néztem a fiúkra.

- Mert? Minden idők leg ütősebb számát dobtuk össze. – nézett rám Nuchos.

- Nem tudom, csak most félek. – rántottam meg a válla.

- Itt van Ben. – jött be a konyhából Marci. Zotya és Nuchos közre fogtak úgy segítettek ki a kocsiig, mert, hogy imádtam a magassarkúkat csak épp nem tudtam bennük menni.

- Helló srácok. – köszöntött vidáman Ben.

- Hellóka.

- Cső.

- Csá.

- Szeva.

- Csöcs. – Ezek a köszönések záporoztak miközben beültünk. Nem részletezem, hogy ki mit mondott, mert szerintem elég egyértelmű.

- Gi telefon. – nézett rám Zotya.

- Na, nem mondod? Képzeld, azon vagyok, hogy kiszedjem a zsebemből a telefont csak az így is szűk nadrágomból elég nehéz kiszedni. – mikor sikerült kiszednem Paul tájékoztatott, hogy George viszi őket a fiúkkal, és hogy ő is ott lesz.

Aztán megérkeztünk a nagy arénához, ami jó nagy puccos hely volt. Ben a vörös szőnyeg elé rakott ki minket. Kiszálltunk most Marci és Zotya fogott közre és úgy sétáltunk és integetünk. Mint minden ismert embert minket is leszólított nem más, mint a Jersey Shore sztárja Jwoww.

- Helló 27-esek. – köszönt fülig érő vigyorral.

- Helló Jwoww. – mosolyogtam, mert, hogy mikor még ment nagyon szerettem a Jersey Shore-t.

- Na, meséljetek milyen itt lenni?

- Fantasztikus. Igaz nem jelöltek minket semmilyen kategóriába, de elképesztő érzés. – lelkesedett Rupi.

- Mennyire furcsa, hogy itt vagytok?

- Eléggé, bár már kezdjük megszokni a nagy felhajtásokat. De érdekes olyan sztárokkal együtt vonulni, mint Lady Gaga vagy a Jonas brothers. - nézett körbe Zotya. Ezt persze csak nekünk volt furcsa a szájából hallani, mert nem szereti egyik énekest sem.

- Gi, szurkolsz az exedéknek?

- Persze. Nagyon sok szerencsét kívánok nekik és szurkolok. – miután itt végeztünk a bejárat felé mentünk pár sztár köszönt vagy intett nekünk, ami nagy boldogság volt, mert egy évvel ezelőtt még a kanapén a TV-ből néztem őket. A bejáratnál Welcome drink-eket osztogattak és egy nagy helységbe beszélgetett mindenki.

- Gi, nem te vagy az, aki a legpőrébben öltözött. - bökött Zotya Lady Gaga felé. Nagyon bírom ezt a nőt. Neki minden mindegy.

- Most érezzem magam jobban? – néztem a fiúk felé.

- Kellene. – röhögtek fel.

- Sziasztok. – jött közelebb hozzánk három ex Disney csillag.

- Helló. – üdvözöltük mi is őket.

- Szeretnénk gratulálni. Nagyon ütős kis csapatotok van. – azt hiszem Jonas fivérek közül ő volt Joe de nem merem tutira mondani.

- Köszi de azért ti se panaszkodhattok. – mosolyodtam el.

- Hát nem is akartunk. – ez azt hiszem Kevin volt.

- Nagyon csinos vagy. – mosolygott a harmadik Jonas.

- Köszi. – pirultam el.

- Hellóka – megjelent Liam is a színen.

- Hey haver tetszik a sapid. – pacsizott vele Nuchos.

- Köszike. Csini vagy Gi.

- Kösz. – kicsit több flegmázást vittem bele, mint gondoltam.

- Srácok gyertek velem. – utasított Paul.

- Örülök, hogy megismertelek titeket. – néztem Jonas tesókra.

- Szint úgy.

Miután ott hagytuk a nagy tömeget szűk folyosókon mentünk a színpad mögé. A hely fullon volt biztonságiakkal, de nem csak itt az egész stadion.

- Gi. Ti nyitjátok a műsort. A felszerelés kint van már. Kicsit macerásabb lesz ez a fellépés, mert össze kell hangolni a dolgokat a TV-sekkel. A fülesbe hallani fogsz, és nagyon figyelj minden utasításomra. A műsorvezetők kérdezni fognak tőletek és utána lejöttök. Rendben?

- Szentem felfogtam. – mosolyogtam Paulnak. A többiek is bólintottak. Míg bekábeleztek minket és mindenki kint addig én mind a 10 körmöm tövig rágtam az idegességembe.

- Nyugi Gi. Minden rendben lesz. – ölelt át fél karral Marci.

- Mindenki a helyén? Akkor elsötétítjük az arénát. – szólt a fő statiszta.. – Figyelj, háromra kezditek, mert egyszerre forognak a kamerák, kezditek és a lámpák is akkor kapcsolódnak.

- Oké. – válaszolt Nuchos.

- Biztos?

- Uram! nem vagyunk gyengeelméjűek. – oltotta Zotya.

- Elsötétedett minden. Mehettek!

Meg mondom őszintén nagyon vicces volt kijutnunk a színpadig sötétbe. Miután háromszor majdnem felbuktam Zotya karolt belém és segített a mikrofonig. Miután bepozicionáltam magam a mikrofon állvány mögé a többiek is elfoglalták a helyüket. Kb három percig állhattunk ott mikor a fülesbe elkezdődött a visszaszámlálás.

- 1

- 2

- 3

- Hey, hey, you, you, I don’t like your girlfriend. No, way! No, way! I think you need a new one. – az első pár sor alatt bizonytalankodtam, de utána megjött az, az érzés amit mindig szerettem.

                

               Xx Louis xX

Elég jó kis bulinak indult az egész. De nem sok kedvem volt hozzá. Mikor elfoglaltuk a helyünket a közönség soraiban Liam szólt, hogy látta Gi-t és a fiúkat. Nem mondom, hogy nem izgat, mert nagyon is, de azért még Liammal mindig nem beszéltük meg a dolgokat. Előttem Zayn és a Litle Mix ült. Mellet Harry és Ed. A másik oldalamon Niall és Liam.

Mikor mindenki elfoglalta a helyét lekapcsolták a villanyt. Hirtelen felkapcsolódtak a villanyok és egy tüzes effekttel indult a show. A színpadon egy  lány állt, aki az első sorokba bizonytalankodott, de utána átváltott egy  szuper szexi dívává. Nem a vidékről jött kis lány állt, hanem az én exem. A szöveg se volt utolsó és a dal sem. Ütős és szexi ez jellemezte. A nagy bambulásomból egy lökés zökkentett ki.

- Hmm?

- Durva, Gi. Nézz körül. – Az egész aréna ámulattal figyelte a lányt, ahogy minden haragját és indulatát beleadja a számba.

- Ugye tudod, hogy hülye vagy amiért eldobtad. – nézett Niall

- Küzdeni fogok érte! Szeretem még.

- Helyes. Sok sikert, havert.

A szám végeztével az egész aréna megörült. Tapsoltak sikítottak és a két műsorvezetőre nem is nagyon figyeltek.

- Jó estét mindenkinek Teen Choice 2013 megnyitja kapuit.

- És akik megnyitották a mai műsort nem más, mint a 27-esek.

- Srácok felrobbantottátok az arénát. Gratulálok.

- Köszönjük.

- Ez egy új stílusú szám. Nem is erre számítottunk. Fantasztikus volt és ha szabad megtudnom mi ihlete ezt a számot?

- Ezt mikor a barátnőméket látogattam meg Magyarországon akkor egy vásárlásból hazamenet írtam.

- Ez elég viccesen hangzik.

- Köszi – húzta fel a szemöldökét Gi.

- Köszönjük, hogy itt voltatok. Sok sikert a továbbiakba.

A srácok el is tűntek a színfalak mögött. Legközelebb egy órával később láttam őket mikor elfoglalták a helyüket a közönség soraiba.