ui: Rmélem kapok pár komit xD
Xx Gigi xX
Majdnem
másfél hónap telt el a koncertig. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk és ez a
dal visszalendített minket. Most Október vége van itt az ősz és pörögnek az
események körülöttünk. A fiúkkal dolgozunk a második lemezünkön folyton
fellépésekre járunk és kajálnak minket az emberek. Szeptemberbe visszamentem a
suliba és elkértem a tételeket a januári vizsgámhoz és beszéltem az ofömmel,
hogy a szalagavatón kivel fogok táncolni és mikor lesznek a próbák. Most lehet,
hogy hülyének tartotok, de heti egyszer haza repülök és másnap vissza, mert
csak így tudtam megoldani a táncpróbákat a Londoni dolgokkal. Még a jogsit is
letettem így már kocsit is vezethetek. Magyarországon persze az a hír járja,
hogy az országnak végre meg vannak a világsztárjai, akikre büszke lehet, de én
azt mondom, hogy nálam vannak sokkal jobb énekesek és sokkal jobb együttesek.
Kicsit túlzottnak tartom ezt a hírt, mi inkább csak jókor voltunk jó helyen. Az 1D-vel az átadón találkoztam utoljára Marci
és a fiúk néha találkoztak velük, de én nem. Zaynel tartom a kapcsolatot ő
számol be nekem mindenről és én is neki. Így nem csak tőle, de az újságokból is
értesültem arról, hogy Louis és Eleanor újra randizgatnak.
Holnap este
az 1D haloween bulit tart és mi is hivatalosak vagyunk a fiúkkal. Szerdán
elhoztam a meghívókat a szalagavatóra a srácoknak ma akarom odaadni és az
1D-nek holnap.
- Gi.
Drágám. – vágott le elém Nuchos egy újságot. A címlapon persze Louis és Eleanor
ahogy jelmezt vesznek.
- Vündersőn.
– forgattam meg a szemem.
- Gi, édes
tündérem akkora egy idióta vagy! – ült le elém Nuchos.
- Most mi
van? – kérdeztem értetlenül
- Gi!
Szereted Louist és Ő is szeret. Tudom, hogy mit beszéltetek és ő elmondott
mindent egyszóval nyílt lapokkal játszott. De te felhúztad magad azt hiszem
jogosan. Viszont édesem eltelt másfél hónap és nem jelentkeztél. Ezek után
neked kell lépned, ő már lépett. Mivel nem jelentkeztél ő azt hitte, hogy
túltetted magad rajt így ő is próbál túllépni.
- Ezt most
miért mondod?
- Ne legyél
már ekkora marha! Lépj már Gi!
- Jó, de
mit?
- Édesem.
Megváltoztál erős csaj lettél és vagány. Ez jót tett neked a változást, de ezt
vetkőzd le és meny oda Louis baby-hez és markold meg a tökét.
- Mi van
Nuchos? Remélem, nem randi tippeket adsz Gi-nek. – jött be Marci.
- Nem, csak
azt magyarázom, hogy szerezze vissza Louist.
- Én is erre
szavazok. – Mondta Marci.
- Én is. –
szólt Zotya.
- Ja
natürlich. – ez Rupi volt.
- Most, hogy
megvitattuk Gi szerelmi életét menjünk jelmezt venni. – pattant fel a székből
Nuchos.
Beszálltunk
a kocsikba és persze én vezettem, amit még eszméletlenül élvezek. Egy hatalmas
jelmez bolt előtt parkoltam le. A fiúk szinte kirobbantak a kocsiból és eszeveszett
tempóba rohantak az üzlet felé. Fél óra múlva minden fiú kezébe volt valami
csak én nem találtam semmit. Nuchos hasfelmetsző Jack. Marci valamilyen zombi.
Rupi Drakula. Zotya pedig Frankeinstein.
- Na, én
kicsi Gi-m mit találtál? – karolt át Rupi.
- Semmit még
ötletem sincs.
- Legyen
valami szexi. – ajánlotta Nuchos
- Egyedi. –
javasolta Marci.
- Fiúk
oszolj! Arcfesték és egyéb kellékeket szerezzetek be, én segítek Gi-nek. –
Zotya szétoszlatta a fiúkat.
- Na, mond mi bánt?
- Szeretem
Louist és komolyan igazat kell adjak Nuchosnak. Már megint az én lelkemet
ápoljátok. Mindig velem a baj.
- Nem. Eddig
másfél hónapig semmi sem volt. – lökött vállon Zotya.
- Na, mi
legyen a jelmez?
- Valami,
ami egyedi, de még is szexi. – én jobbra indultam Zotya pedig balra. Újabb fél
órát töltöttünk válogatással amikor Zotyola felüvöltött nagyon messziről, hogy
- MEGVAN! –
A hang irányába mentem, amikor megláttam mit választott legszívesebben
elfutottam volna.
- Ez mi? –
kérdeztem
- Hát a
jelmezed.
- De elől
átlátszó.
- Pont ezért
szexi. Párduc lány leszel.
- Biztos,
hogy nem. – a ruha elől teljesen átlátszó volt, vagyis a hasam alja és a fél
mellem kilátszott volna.
- Akkor ez.
– kapott elő egy Jázmin hercegnős ruhát.
- Ez
tetszik. – ujjongtam ugrálva.
- Akkor
hosszú fekete haj kell még hozzá.
Karon fogott
Zotya és a fiúkkal a pultnál találkoztunk.
- Gyorsan
nézek még fekete parókát. – gyorsan elfutottam és egy hosszú hullámos fekete
parókával tértem vissza.
- Hát ez
mihez kell? – kérdezte Nuchos
- Majd meg
látod. – néztem vigyorogva rá.
Beültünk a
kocsiba és hazafelé indultunk. Otthon lecuccoltunk és mindenki a TV elé levágta
magát. Nem volt olyan későn, de mind hulla fáradtak voltunk az egész napos
próbák után.
- Csengettek! – kiáltott fel Nuchos ezzel felkeltve engem a félálmomból.
- Akkor
nyisd ki te szerencsétlen. – morogtam fáradtan.
- Nem. Te!
- Ühümmm. –
a srácok egyöntetűen azt akarták, hogy én nyissak ajtót. Feltápászkodtam és
csoszogtam az előszobáig. Majd szélesre tártam az ajtót.
- Aludtál
drága?
- Csak
szerettem volna. Na, gyere be.
- Látom,
repesel a boldogságtól, hogy látsz. – ironikusan szem forgatva jegyezte meg. Én
elsétáltam a folyosó végéig, és amikor levette a cipőjét és felakasztotta a
kabátját nekifutásból elindultam és rá ugrottam. Alig bírta megtartani az
egyensúlyát, de végül sikerült.
- Na, drága
így már jó? – a fejem a nyakhajlatába fúrtam és beszívtam a bagó és a dezodor
nyújtotta illat keveréket. A nappaliba mindenki üdvözölte Zaynt.
- Haver! –
kiáltották.
- Mi járatba
itt? – kérdezte Marci.
- Otthon
unalom van. Harry nőzik, Niall eszik, Liam Sophiával dönget az emeleten, Louis
meg Eleanorral van.
- Ezek
szerint az 1D házba van mindenki. – szóltam még mindig Zaynen csimpaszkodva.
- Ahha és a
buli is ott lesz holnap.
- Mi a
helyzet Perrievel?
- Holnap
délután érkezik. A szüleinél van otthon.
- Akkor ott
lesz a bulin? – érdeklődtem még mindig Zaynen. A srác velem együtt ült le a
kanapéra, de úgy, hogy még mindig az ölébe voltam.
- Igen. –
nézett a szemembe Zayn.
- Nem baj. –
vágtam rá rögtön. Erre az összes fú össze ráncolta szemöldökét.
- Nem úgy
értettem, hanem….
- Inkább
maradj csendbe, mert még mélyebbre ásod magad. – tanácsolta Marci.
- Ahhhhj. –
sóhajtottam egyet lemondóan.
- Igazából
azért jöttem, mert meg akarlak kérni Gi, hogy csinálj sütit a bulira. – nézett
kiskutya szemekkel Zayn.
- Tudtam,
hogy nem csak egyszerűen beugrottál. – forgattam a szemem mosolyogva.
- Na,
Lécciiiiii. – nyújtotta el az i betűt.
- Jó, de
nincs itthon semmi hozzá való.
- Gyere,
menyünk vásárolni. – ajánlott Zayn.
- Oké. –
másztam ki az öléből. A cipőm ért mentem és a kabátomért. Miután kész lettem és
Zayn is beüvöltöttem, hogy majd jövünk.
-
Vezethetek? – kérdeztem kiskutya szemekkel.
- Gi, ez egy
vadonatúj Hummer! – szinte kétségbe esetten nézett.
- Én csak
egy kiba*** nagy fekete kocsit látok, ami tényleg új. – mértem végig a kocsit.
Zaynt azt hiszem leverte a víz mikor felfogta mit mondok.
- Oké. De
Vigyázz az én kicsikémre. – dobta oda a kulcsot. Fülig érő Vigyorral elkaptam.
- Naná! –
majd kicsattantam, amikor beültem a nagy böszme kocsiba. Az ülést előre húztam
és becsatoltam a biztonsági övet. Megigazítottam a tükröt és közbe ellenőriztem
a sminkem.
- Gi! –
szólt rám Zayn.
- Jó, jó. –
néztem vigyorogva.
- Óvatosan,
mert nagyon megy a kicsike. Nem mellesleg egybe szeretnék haza érni. – nézett
tök komolyan Zayn. Vigyorogtam egyet és először tényleg óvatosan mentem, mert
meg kellet szoknom a kocsit és nem mindennapi mértetekkel bír. (mármint a
kocsi) Persze utána gyorsítottam és hát mentünk rendesen.
- Kicsi lány
lassabban. – idegeskedett Zayn
- Nyugi. –
de ekkor egy satu féket nyomtam, mert majdnem áthajtottam egy piros lámpán.
- BA**MEG! –
kiáltott rám Zayn.
- Bocsi. –
néztem rá nagy szemekkel, de közbe alig bírtam elfojtani a kitörő nevetésem.
Egész a boltig jól viselkedtem és vigyáztam a kocsira meg magunkra is.
- Majdnem
meghaltunk te maki. – csapta be idegesen a kocsi ajtaját Zayn.
- Szerintem
vicces volt. – nevettem fel.
- Hát te
beteg vagy. – ölelt ár féloldalasan.
- Már
mondták egy páran. – erre persze nevettünk mind a ketten. A szupermarket felé
mentünk és egy olyan tologatós kocsit hozott Zayn amibe persze be akartam
mászná, de nem engedte.
- Eddig
mindig neked volt a több eszed. – nézet rám furán
- Jól van,
na. – vágtam be a durcást.
- Na, ne
durcizz inkább mesélj, mi van Louissal.
- Te élsz
vele nem én. Honnan tudjam?
- Ne tereld
a témát tudod, hogy értettem.
- És most
mit vársz tőlem? – torpantam meg.
- Hogy valld
be magadnak, hogy mit érzel.
-
Megtörtént.
- Akkor
vetkőzd le a büszkeséged és lépj.
- De az,
amit csinált az nevetséges és ilyen marhaságon szenvedtem ahelyett, hogy
beszélt volna velem.
- Tudom, de ezen már nincs mit beszélni.
Bevallotta, hogy hibázott és elmondta, hogy szeret még mindig. Lépj már az
isten szerelmére.
- Félek. –
vallottam be őszintén, ami már egy ideje meg fogalmazódott bennem. Szeretem,
mert miért ne szeretném? Vagyis van sok dolog, de a szerelem nem olyan, hogy
egyik percről a másikra elmúlik. -
Beláttam, hogy lépnem kéne, de mit? Hogy? Menyek oda, és óh persze nincs
semmi ezt legközelebb is eljátszhatod, mert mindig elnézem neked. Nem akarom,
hogy ez legyen.
- Nyilván nem, de beszéljetek. Valahogy ezt kilehet küszöbölni.
- Ja,
valahogy biztos, csak még én se tudom, hogy. Hogy?
- Biztos rá
jössz okos csaj vagy.
- Kösz. –
vágtam mellkason. – Tulajdon képen menyien is leszünk?
- 40 en.
- Mennyi? –
akadtam ki. – Én biztos, hogy nem sütök annyit. Ember te nem vagy észnél.
- Nem is
kell csak valamennyit. – bevásároltunk mindenből kellő mennyiséget, hogy holnap
délelőtt ne unatkozzak. Fizettem volna, ha Zayn nem akadályoz meg, hogy ezt az
ő bulijukra csinálom úgy, hogy ne szórakozzak. Kisebb vita után rá hagytam,
mert hajthatatlan volt. Viszont hazafelé nem engedte, hogy én vezessek. Kicsit
féltette a kocsit meg a saját testi épségét. Otthon vagy tíz szatyrot cipeltünk
be tel mindenfélével.
- Uhhh.
Mikor csinálod meg? – kérdezte csillogó szemekkel Rupi
- Holnap. De
nem kaptok belőle max a bulin.
- Nemáár. –
hangozz az egyöntetű ellenkezés a srácoktól.
- Na, én
mentem, holnap meg hatra gyertek. – Zayn elköszönt a srácoktól én még
kikísértem az ajtóig.
- Vigyázz
magadra és holnap látlak. Louissal, meg beszélj. – ölelt meg Zayn. Én is
szorosan magamhoz húztam.
- Okés, de
siess, mert késő van. – miután Zayn elment körül néztem a nappaliba, hogy
valaki segítsen kipakolni, de persze az összes fiú lelépett. Még elpakoltam a
dolgokat és én is elmentem fürdeni és feküdni.
Reggel
nagyon fáradtan ébredtem, mint akit kimostak és kivasaltak kb úgy éreztem
magam. A fürdőbe vánszorogtam felöltözni. Egy fekete arany feliratos felsőt
választottam még hozzá 1D-s pólót. Még Lilitől kaptam szülinapomra, mert nagyon
szerettem a srácokat. Gondolom ez jó lesz sütéshez. J máshova úgysem venném fel.
Hozzá egy
fekete pamut sortot választottam. Szintén sütéshez fog kelleni, így nem viszem
túlzásba a dolgot. Viszont mikor az időre néztem majdnem elájultam fél egy és
nem reggel. Lesiettem a lépcsőn a konyhába ellenőrizni, hogy ki van fent.
Szinte senki. Ennek örültem, mert ha sietek a sütikkel akkor nem lesz
belekóstolás és ellopkodás. Gyorsan felhajtottam egy kávét és ettem egy szelet
pirítóst. Aztán neki láttam a sütiknek. Igazából tudtam, hogy mit akarok sütni,
csak egy kis fantáziát kell belevinnem. Először a csokis muffinokat sütöttem
pókhálós díszítéssel.
Utána
következett a tömény csoki krém, amit beletöltöttem egy pohárba és sírt
csináltam belőle egy kis keksz és csoki segítségével.
Mikor ezzel
is megvoltam eldugtam a muffin okkal együtt. Mert ha meglátják a fiúk vége
mindennek. A következő sütim egy nagyon egyszerű süti. Biztos mindenki nagyija
sütött diós holdacskát. Én is azt csináltam csak ujj formába a köröm helyére
pedig egy mandulát raktam, amit lekvárral rögzítettem. A kinézte borzalmas, de
az íze finom.
A következő
egyben utolsó művem egy hatalmas sütő tök torta.
Mire kész
lettem négy órát ütött az óra. Rendesen el is fáradtam a nagy sütögetésbe ezért
szóltam a srácoknak, hogy ledőlök egy órára és, ha valaki eszik a sütikből
megölöm. Nem viccnek szántam. Sokat szenvedtem vele mire elkészültek és úgy
néznek ki, ahogy én akarom. Felmentem a
szobámba és a szennyesbe raktam a lisztes ruháim és ledőltem.
Zotya
kopogására keltem fel. Nem jött be, de tudta, hogy felkeltem ezért ott is
hagyott. A fürdőbe lezuhanyoztam majd megcsináltam a hajam. Tulajdonképpen nem
volt vele sok dolgom, csak annyi, hogy ne lógjon ki a paróka alól. A hajam után
kék sminket készítettem magamnak. Nem túl erőset, hogy ne azon legyen a
hangsúly majd tussal macskaszemet csináltam. A számon egy áttetsző szájfényt
használtam.
Miután a
sminkem is elkészült két hatalmas karika fülbevalót raktam a fülembe. Eddig az
összhatás elég gengszteresre sikerült. A ruhám felsőjét csatoltam be éppen
mikor kopogtak.
- Pillanat.
– gyorsan magamra vettem a nadrágrészét.
- Jöhetsz. –
Zotya dugta be a fejét.
- Hűha. Van
alattad bugyi?
- Van.
- És
melltartó?
- Csak az
amit látsz.
- Zsír! Ez
ütős lesz. – dörzsölte össze a kezét. A nadrág szárán még összekötöttem a
madzagokat és utolsó simításként a parókám is felkerült egy kék fejdísszel.
- Azt a
kutya macska mindenit. – cövekelt le Nuchos mikor lementem a nappaliba. – Ez
aztán a szexi.
- És egyedi.
Jázmin hercegnő? – hajolt meg előttem Marci.
- Bolondok
vagytok. – forgattam a szemem nevetve. A többiek is jól néztek ki. Marci
hatásos zombinak nézett ki. Zotya félelmetesen hasonlított Frankensteinre.
Nuchos pedig tiszta őrült hasfelmetsző Jack volt. A konyhába siettem, hogy
összeszedjem a sütit mikor beléptem Rupi szájához emelte volna az ujjat, de
megállt a keze a levegőbe mikor meglátott. Összehúzott szemmel mentem hozzá
közelebb és jól nyakon vágtam. Kis
drakula grófunk épp a sütit kóstolta volna meg.
- Áúú. –
kiáltott fel.
- Mondtam,
hogy kinyírom, aki eszik belőle. – méregettem a fiút.
Még három zacskó kukac alakú gumicukrot
kiöntöttem egy tálba. Minden sütit gondosan lefóliáztam és kiküldtem a fiúkkal
a kocsiba. Mikor meg győződtem, hogy minden a helyén van felvettem egy kis
sarut és egy meleg téli kabátot. Elég lengén öltöztem a kabát alatt így el
kellett a meleg kabát. Megvártam, míg a fiúk is elkészülnek. Most Zotya ült a
volán mögé én meg hátra két fiú közé, hogy figyeljem, biztos nem esznek a
sütiből. Az 1D házhoz érve meglepő látvány fogadott a fiúk nagyon kitettek
magukért. Tök lámpással volt megvilágítva a kapu és az udvar. Az ablakok be
voltak deszkázva és csontvázak és itt-ott elhagyott testrészek hevertek szerte
szét.
- Ez aztán a
horrorisztikus. – nézett körbe Rupi. Leparkoltunk és minden srác kezébe nyomtam
egy sütit majd csengettünk az ajtón. A csengő helyett egy hatalmas sikítás volt
hallható.
- Basszus
nem vicceltek. – rezzent össze Nuchos. Persze mindenki jól kiröhögte. Egy kalóz
nyitott ajtót, aki nem más volt, mint Zayn.
- Hellóka. –
üdvözölt mindenkit. Gyorsan letettük a sütiket és felakasztottuk a kabátunkat.
- Tyíha. –
füttyentett Zayn. – Jól néztek ki. – mért végig mindenkit. – Gyertek, rakjátok
le a sütiket.
Minden sütit
a nappaliba raktunk le ahol füstölgő üstökből lehetett inni és minden féle
halfejes illetve különböző testrészes sütik voltak. Ijesztően néztek ki az
ételek, de viccesek voltak. A konyhába igyekeztem kidobni a fóliákat mikor
Batman elém ugrott.
- Ez a ruha
szépen kihangsúlyozza az idomaidat. – kacsintott.
- Kösz. –
vágtam oda.
- Nem is
örülsz, hogy látsz több mint másfél hónap után?
- De Liam
örülök, de nem hiszem, hogy egy ilyen szöveggel kellet volna kezdened pont nem
neked.
- Ne
haragudj már rám. – nézett nagy boci szemekkel.
- Liam
drágám. – jött egy hang az ajtóból és voálá meg jött Sophia is.
- Itt
vagyok. – intett neki Liam
- Látom a
foglalkozásodhoz híven öltöztél. – mért végig
- Édes vagy.
Szerinted is hercegnő vagyok. – a képébe vigyorogtam és ott hagytam mind a
kettőjüket. A táncoló tömegen keresztül vágtam át mikor a Kiss egyik tagját
láttam meg.
- Niall? –
léptem hozzá közelebb
- Szia Gi. –
ölelt meg.
- Jól nézel ki. – dicsértem meg.
- Te se
panaszkodhatsz. – mért végig. Még beszélgettünk volna, de meglátott valami
finom sütit ezért ott hagyott.
Sok féle
szuper hőst illetve sok ijesztő figurát láttam. Vicces volt. Sok emberrel
beszélgettem és sok új emberrel találkoztam. Táncoltam és jól éreztem magam.
Persze nem kerülhettem el pár szúrós tekintete itt pl Perriere gondolok és
Sophiára.
- Hercegnő? –
jött a hátam mögül egy hang. Megfordultam és Joker állt velem szembe.
- Helló
Harrold. – mosolyogtam rá.
- Nagyon
dekoratív vagy ebbe a ruhába. – kacsintott és átkarolt.
- Örülök,
hogy tetszik. – nevettem fel. A ház egyik folyosója felé tartottunk. Ott láttam
meg Elenort és Louist nevetve kilépni egy szobából.
- Gi. –
rohant felém Eleanor és a nyakamba ugrott.
- Helló. –
köszöntem közömbösen.
- Nagyon jól
nézel ki.
- Te se
panaszkodhatsz. – mértem végig őt és Louist is. – Jó a Super Man és Girl
jelmezetek.
- Összeöltöztünk.
- nevetett harsányan Ell.
- Dan hogy
van? – kérdeztem kíváncsian
- Remekül. Ő
is nem sokára jön. – vigyorgott szélesen Ell.
- Mi? –
ugrott két centit a szemöldököm.
- Liam
meghívta. – vont vállat. – Na, megyek, megnézem, hogy itt-e van. – Ezzel lelépett
El Harry vel együtt. Ott álltam Louissal szembe. Elég hülyén éreztem magam és
nem is tudtam mit mondjak neki…
- Csinos
vagy. – jegyezte meg mosolyogva majd menni készült.
- Beszélnünk
kell Louis.
- Lehet,
hogy kéne. – fordult felém. Állunk szemben egymással és mind a ketten egymás
arcát fürkésszük.
- Sajnálom,
hogy nem jelentkeztem eddig, de nem volt időm.
- Gi! Nem
kell a sablonos duma, ha akartál volna, akkor erre az apróságra, hogy
beszéljünk szakítottál volna időt.
- De te nem
tétlenkedtél addig se, mert Eleanorra máris rá hajtottál.
-
Felajánlotta, hogy segít én elfogadtam. Ell olyan nekem, mint neked Zayn. Nem
akadok ki, ha elég félre érthető szituba vagytok.
- Nincs is
jogod, hogy kiakadj! – csattanok fel.
- Döntsd el
mit akarsz, belém marni vagy beszélni. Nyitott vagyok mindenre, mert szeretlek,
de ez így nem fog menni. – sarkon fordult és elment.
- Én is
Szeretlek. – mondtam halkan. Valószínű nem hallotta, mert ment tovább.
Elcsesztem már megint mindent. Dühösen és csalódottan indultam vissza, hogy
lelépjek. A folyosón Harry és Zayn párosba futottam bele.
- Merre
hercegnő? – kérdezte vigyorogva Harry.
- Haza. –
feleltem kurtán.
- Mi a baj? –
kérdezte Zayn
- Beszéltem
Louissal. - Zayn értette mire célzok és szorosan magához ölelt.
- Ne menj
haza. Még csak 1 óra van.
- Ezek után
nincs kedvem maradni. Már megint egy idióta vagyok.
- Nem menni
fog. Csak ne legyél ennyire büszke.
- Ti mind
jobban tudjátok, hogy mi a helyzet és jobban akarjátok nálunk, hogy újra összejöjjünk.
- Úgy
gondolod, nem akarsz Louissal újra együtt lenni? – húzza fel Zayn a szemöldökét.
- Nem úgy
gondolom. Áhh nem tudok fogalmazni. Mind egy. – sarkon fordultam és elindultam
a nappaliba.
A táncoló
tömegbe kiszúrtam Zotyát és oda mentem szólni neki, hogy elmegyek. Ő is
marasztalt, de nem akartam maradni. Zotya és az ajtó között félúton elkapta a
kezem és maga felé fordított. Esélyem nem volt reagálni. Mélyen a szemembe
nézett és ajkaival közeledett az enyémhez. Nem tudtam menekülni és nem is
akartam újra számon akartam érezni puha csókját. Mikor ajkaink találkoztak
mintha egy időzített bomba robbant volna bennem. A pillangó újra hevesen vertek
a hasamba és a térdem megremegett. Érzékelte, hogy már nem sokáig állok a
lábamon ezért átfogta a derekam én nyaka köré fontam a kezem. Közbe egyszer sem
szakítva meg a csókunkat. A többiek nagy tapsviharba törték ki a DJ valami
szuper nyálas dalra váltott. Mikor elváltak ajkaink a homlokát az enyémnek
döntötte.
- Szeretlek.
- Én is
szeretlek. – vallottuk be egymásnak.
Szia Gittuska! (xdd áá, egyáltalán nem zavar, h én vagok a fiatalabb. :P) na, szal. :D wow érdekes lett! ügyi vagy! hú, te! hogy meglepődtem már. komoly nem számítottam a végére. hirtelen fordulat, xdd :P te kis huncut! :PPP
VálaszTörlésez a kedvenc részem: - Beszélnünk kell Louis.
- Lehet, hogy kéne. – fordult felém. Állunk szemben egymással és mind a ketten egymás arcát fürkésszük.
- Sajnálom, hogy nem jelentkeztem eddig, de nem volt időm.
- Gi! Nem kell a sablonos duma, ha akartál volna, akkor erre az apróságra, hogy beszéljünk szakítottál volna időt.
- De te nem tétlenkedtél addig se, mert Eleanorra máris rá hajtottál.
- Felajánlotta, hogy segít én elfogadtam. Ell olyan nekem, mint neked Zayn. Nem akadok ki, ha elég félre érthető szituba vagytok.
- Nincs is jogod, hogy kiakadj! – csattanok fel.
- Döntsd el mit akarsz, belém marni vagy beszélni. Nyitott vagyok mindenre, mert szeretlek, de ez így nem fog menni. – sarkon fordult és elment.
- Én is Szeretlek. – mondtam halkan."
Ne haragudj, de most nem írok különösebb kisregényt (infó alatt nincs sok időm rá xdd) de azért kívánok túlélést a sulival kapcsolatban. azért próbáld meg kialudni legalább normálisan magad! :)csók: Adri ♥♥♥♥ Jó légy!
nagyon köszönöm :) örülök, hogy tetszett :D nem tudom nekem ez a rész annyira nem tetszett szerintem nem lett a legjobb :D de örülök, hogy tetszik és hogy írtál is :)
VálaszTörlésMegint fantasztikusat alkottál, Gitta, mint mindig. A végén direkt azt írtad,h Zotya? Mert én arra gondoltam,h véletlenül...
VálaszTörlésRemélem jól vagy. :) nm jelentkezem be mert nm akarok de csomót gondolok Rád h mi lehet veled, meg gondolatban mindig elmondom a véleményemet a blogról, meg persze el is mondom. Puszi, sok kitartást és szerencsét kívánok: Bori :)