42. fejezet

Kedves olvasóim meg hoztam az újabb fejezetet :) Sikerült időbe hoznom :) Ez most nagy szó :) Remélem tetszik mindenkinek és várom a komikat :) A következő részhez se mondok időpontot mert fogalmam sincs mikor tudom felrakni :) A két db kommentet eszméletlenül köszönöm és az egy feliratkozómat :) és persze a rengeteg oldalmegjelenítést :) Olyan boldog vagyok, hogy madarat lehetne fogatni velem. Na jó ne pofázok többet mindenkinek jó olvasást és nagyon várom a komikat :) Millió puszi Gi <3 

                     Xx Gigi xX

London külvárosába autókáztunk Liammal. Egész úton nézelődtem és hát nem kel hozzá Einsteinnek lenni, hogy levágjam az elit részhez értünk, de megmondom őszintén, hogy tetszett. Kb 20 perc után egy hatalmas házhoz értünk itt Liam leparkolt. Mediterrán stílusú hatalmas ház medencével.

- Aszta ez aztán a ház. – esett le az állam a ház láttán.

- Ja, jól néz ki. – mosolygott rám Liam.

- És te innen kiköltöztél? – hitetlenkedtem.

- Hát, szeretem a házat, de azért sok a fiukkal napi 24 órát együtt lenni. – nézett rám egy olyan majd te is meg tudod fejjel.

- Oké. És kik várhatóak oda bent? – érdeklődtem félve.

- Elméletileg csak Zayn és Niall aztán nem tudom. – húzta el a száját.

- Oké, akkor vágjunk bele. – szálltam ki a kocsiból.

Kiszállt Liam is és kivettük a bőröndjeimet. Majd a bejárat felé vettük az irányt. Liam benyitott a házba és elüvöltötte magát.

- Meghoztam a meglepetést!

- Nappaliba vagyunk. – szólt Niall.

- Nagyszerű. – fújtatott a srác. Leraktuk az előszobába a bőröndöket és a nappaliba mentünk. Niall és Zayn a XBOX előtt ültek és nagyba ment a focimérkőzés. Louis és Harry a telefonjukkal voltak elfoglalva.

- Rakd le, majd később megesszük. – mondta Niall de senki se fordította a fejét felénk.

- Na, köszi, azt hiszem, egy kicsit rágós lennék. – mondtam kuncogva. A hangomra az összes fiú eldobta ami a kezében volt és döbbentek néztek rám. Először Zayn ocsúdott fel a döbbenetből és rohant oda hozzám és megölelgetett.

- Annyira hiányoztál. – szorított.

- Te is nekem, de engedj el, mert össze törsz. – nevettem. Már hiányzott Malik hülye feje.

- Helló Gi. Hiányoztál. Egyébként hatásosan tudsz elbúcsúzni. – ölelt meg Harry is.

- Köszi. – borzoltam össze a haját.

- Hiányoztál te zabagép. – ölelt meg Niall. – Hoztál kaját? – nevetve öleltem vissza.

- Ha én vagyok a zabagép, akkor te mi vagy? – Csikiztem meg.

- Csá. Hogy, hogy visszatévedtél? – üdvözölt Louis.

- Tényleg, hogy, hogy ilyenkor? – kérdezte kicsit kedvesebben Zayn.

- Házat szeretnék venni és Liam felajánlotta, hogyha titeket se zavar itt töltsem el azt a pár napot, míg nem találok lakást. – néztem a fiukra.

- Gondoltam, hogy azért jöttél, mert kell valami. Pff. Igazuk volt az újságoknak „Gi megy az 1D házba” – mutatta Louis az idéző jeleket a kezével.

- Igazad van Louis. Tényleg egy szemét vagyok, mert idejöttem. Sajnálom. – mondtam kellő iróniával a hangomba. – Ne haragudjatok fiúk. – néztem körbe az arcokon. Akkor döbbenet illetve meglepettség ült ki az arcokra, hogy majdnem elnevettem magam. Meg fordultam Liam felé így a srácok oldalról láttak minket.

-   Ne haragudj te se édesem. – Liam nyaka köré fontam a kezem és hosszan szenvedélyesen megcsókoltam. Még srácot nem csókoltam meg ilyen hévvel, mint őt. Liam szinte beleremegett a csókba, átkarolta a derekam és közelebb húzott magához. Mikor elváltak ajkaink elköszöntem a fiúktól.

- Sziasztok. – körbe néztem az arcokon és azt hiszem elértem a kellő hatást. Sarkon fordultam és kimentem az előszobába akkor halottam, hogy a fiúk neki támadnak Liammnak.

              XX Zayn XX

Liam pont megérkezett a meglepetéssel mikor a visszavágót játszottuk Niallel. Mikor elment mondta, hogy valami meglepit hoz, mi Niallel rögtön kajára gondoltunk. Miközben Liam távol volt beugrott Louis és Harry is. Ezért nem is tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget mikor bejelentette Liam, hogy meg jött. Niall kiszólt, hogy a nappaliba vagyunk. Ekkor egy idegen, de mégis ismerős hang csapta meg a fülünket és ez nem más volt, mint Gi. Döbbentem ültem és mikor észbe kaptam rögtön rohantam is üdvözölni Gi-t. Utánam mindenki köszöntötte a lányt. Persze Louis bunkósodása elmaradhatatlan volt. Aztán legnagyobb meglepetésünkre Gi nem állt le vele veszekedni inkább ironikusan bocsánatot kért. Aztán valami olyan történt, amit sose gondoltam volna. Gi és Liamm csókolóztak végül Gi lelépett. Nem csak én, de a srácok is meg fagyva bámultak Liamra.

- Ez meg mi a franc volt? – kérdezte szinte sokkosan Harry.

- Hát….Izé… - vakargatta Liam a tarkóját.

- Ugye nem mondod komolyan, hogy összefeküdtél vele, míg nyaraltatok? – kérdezte ingerülten Louis.

- Hát… Miért is kéne nekem erről beszélnem? Magán ügy. – mondta kicsit mérgesebben Liam.

- De szánalmasok vagytok. Pff. Még valaki ki? Ki az, aki még megdöntötte az exem? Esetleg Harry? Vagy Zayn? Neked még tetszik is Gi. – dühöngött Louis.

- Haver most mit dühöngsz? – kérdezte Niall – Már szakítottál vele nem?

- Pff Ezek után mindenki a levetett, használt rongyaim után kap? – bunkózott Louis. Ekkor hallottuk, hogy valaki iszonyatos erővel vágja be maga után az ajtót. Ez a valaki Gi volt.

- Akkora egy tapló paraszt vagy. – néztem hitetlenkedve Louisra. Gyorsan felvettem converem és Gi után siettem. Akkor pakolták be a bőröndöket a taxiba mikor kiértem. Gi sírva nézett rám.

- Gi. Kérlek, ne menj el. – néztem kérlelően a lányra.

- Ezek után nem is fogtok látni. – szinte köpte a szavakat. Majd beült a taxiba és elhajtott. Sértődötten és csalódottan kullogtam vissza a házba. Nem Gi-re voltam mérges hanem Louisra, ha visszaérek, megfojtom. Mikor beértem a házba akkor jó erősen bevágtam magam mögött az ajtót majd lerúgtam a cipőm és beviharoztam a szobába.

- Na, mi az? Nem sikerült vissza könyörögnöd. - Nézett fel Louis a telefonjából.

- Egy nagy dög vagy remélem, tudod. Sikerült úgy megbántanod, hogy soha az életbe nem fog vissza jönni. – ordítottam vele torkom szakadtából. Majd fel mentem a szobámba és ott is jól bevágtam az ajtót.

                   Xx Louis XX

Miután Zayn jól bevágta az ajtót még jobban felment bennem a pumpa. Zsebre vágtam a telefonom és elindultam kifelé. Elindultam az utcán céltanul, de iszonyat mérgesen trappoltam előre. Mi az, hogy Gi és Liam? Normálisak? Legszívesebben megütöttem volna Liamot. Elmegy nyaralni aztán már együtt jönnek vissza, hogy megy ez? Jöttünk, láttunk, döntünk? Nem értem, hogy mi a fene folyik itt, dühös vagyok mindenkire. Amikor ott Gi meg csókolta Liamot konkrétan azt hittem rémek látok, de sajnos nem viszont az a csók nem olyan volt, mint aki komolyan érez is valamit, hanem olyan most megmutatom, és jól beszívjátok. Ezazzz. Gi nem szereti Liamot! – hirtelen meg is torpantam a járdán.

Végül is tök mind egy volt, hogy rá jöttem a dologra attól még nem kapom vissza Gi-t. Mert hát igen még mindig nagyon szeretem és szerettem. A kis közjáték azért volt, hogy Gi-t ne utálja mindenki. Na, jó ez nem igaz, de egyszerűen fájt azt olvasni, hogy ilyen szemét, hülye, nem Louishoz való és elvette tőlünk az egyik férjünket. Eszméletlenül szeretem a rajongókat, de ha nem tudják elfogadni, hogy én őt szeretem akkor nem igazi rajongók. Persze erre is csak később jöttem rá miután eldobtam magamtól, aki a legfontosabb. Elcsesztem nagyon. Persze a szüleim és a testvérem örültek de Daizy jól elküldött a fenébe, hogy miért nincs eszem. Sajnos, amit tettem arra nincs mentség és a bunkóság is arra volt jó, hogy leplezzem a szerelmemet. Körbe néztem és akaratlanul is a szálloda előtt kötöttem ki.

                      Xx Gigi xX

Zokogtam egész végig a taxiba. Szegény taxis nagyon kellemetlenül érezte magát, de nem tudtam parancsolni a könnyeimnek. Mikor megérkeztünk a szállodához bejelentkeztem és levágódtam a szobába az ágyra. Eszméletlenül fájt, amit Louis mondott lehet, hogy egy liba lettem. Viszont az biztos, hogy nem fogom őket többet keresni. Persze ezzel Zaynt és a többieket is büntetem, de nem hiszem, hogy hiányozni fogok nekik.

Na, jó most befejeztem az önsajnálkozást és nekiállok házat keresni magunknak a srácokkal. Első lépésbe keresnem kéne valami ingatlanost vagy mit. Letelefonáltam a recepcióra, hogy valami ingatlanokkal foglalkozó cégek neveit küldjék fel nekem. Lett is egy címem, nem volt egyszerű lebeszélnem egy találkozót, mert nagyon sürgősen kell az ügyet intézni, de megoldottam. Holnap találkozok Mr Ingatlannal. Addig is itt töltöm az időt zenehallgatással. The Baseballs minden feldolgozása megvolt és nagyon szerettem őket J A nagy táncolásba és ugrálásba kellő képen lefáradtam leszóltam, hogy egy kancsó narancslevet felhozhatnának nekem. Utána elindultam zuhanyozni. Még a zuhanyzóba álltam mikor kopogtak a szobaajtómon. Gyorsan magamra csavartam egy törölközőt és úgy indultam lerendezni a pincér fiút. Mikor kinyitottam az ajtót meglepetésemre nem a pincér fiú állt az ajtóba, hanem Louis. Azonnal beakartam vágni az ajtót, de megakadályozta a kezével.

- Gi, kérlek. – kezdte kétségbeesetten.

- Nem. Menny innen. Nem akarlak soha az életbe többet látni. – a mondat végére felzokogtam és sikerült Louist kizárnom a szobából. Az ajtónak döntöttem hátam és úgy sírtam. Nem értem miért érdemeltem ki, hogy így beszéljen rólam, mint egy olcsó ribancról, akit szinte mindenki megdöntött a bandából. Én még szeretem Louist akárhogy is eltelt egy hónap vagy több már nem is tudom, de nem tudom kiverni a fejemből. Hiába volt ez a kis közjáték Liammal.

A következő kopogásra kicsit összekaptam magam és kinyitottam az ajtót és lássanak csodát megjött a narancslevem. Ittam majd lefeküdtem, mert holnap háznézőbe megyek.

Reggel tizenegykor keltem fel. A fürdőbe mentem és egy farmert és egy amerikai zászló mintás pólót vettem fel egy piros, fehér, szürke dzsekivel. Egy fehér edző cipővel egészítettem ki a szettem.

Mikor késznek nyilvánítottam magam elindultam az első címhez, amit lebeszéltem Mr Ingatlannal. Egy nagy lakótelepi ház előtt várt rám.

- Helló Trace vagyok. – nyújtotta felém egy középkorú férfi a kezét.

- Jó napot Gi vagyok. – kezet ráztam a férfivel.

- Elviszem az első házhoz, amit szeretnék megmutatni. – beültünk a fekete BMW-be és mentünk is.

Már vagy húsz házat néztem végig az emberrel, de mindegyik katasztrófa volt, de most komolyan.. Kicsi, szűk, egy fürdő, rossz környék, csótányos….stb. Már nagyon elegem volt az egész háznézelődésből mikor már egész Londont bejártunk megszólalt.

- Ez az utolsó ház, amit terveztem. Az elit környéken van. Nagy kert nagy beltér és medence. – megérkeztünk a hatalmas házhoz. Első látásra beleszerettem. Modern, de mégis lenyűgöző ház volt.

Belépve szinte elájultam a látványtól igaz szinte semmi nem volt benne, de nekem már így is tetszett. Volt alaksor ahol még egy medence található.

Szauna, kondi terem. A földszinten a konyha, nappali, étkező és egy kis bár pult található. A legfelül hat szoba és négy fürdő.

- Oké Mr Trace. Nekem ez a ház kell. – mosolyogtam az emberre.

- Rendben. Említette, hogy minél hamarabb költözne, esetleg ajánlhatok egy lakberendezőt?

- Azt meg köszönném.

- Jó. Holnaptól szerintem elkezdi a munkálatok és telefonálok amint beköltözhet.

- Tökéletes lenne. – mosolyogtam az emberre.

Xx Négy nappal később xX

Tegnap hívott Trace, hogy kész a ház teljesen. Ma nyolckor veszem át a kulcsokat és költözök be hivatalosan is a házunkba. Kicsit ijesztőre vettem a figurát fekete bőrdzseki, csőnadrág és egy fehér póló, amin egy fegyver van. Fekete bakancs és egy fekete kötött sapka.

Lecipeltettem mind a négy bőröndöm a taxihoz és elindultam új otthonom felé. A ház előtt találkoztam Tracevel.

- A kulcsok. – nyújtotta át a kulcsokat. – A papír munka miatt majd hívom. Nem akarom most ezzel nyaggatni. – mosolygott és elment.

A ház belülről eszméletlen lett vajszín és világos barna dominált az egész földszinten. Felmentem a szobámba megnézni milyen lett. Egy piros alapon fehér kerek matrac nagy rózsa volt rajta. Nagyon szép és modern.

Ez után az eszméletlen fürdő szobám néztem meg.

Kipakoltam a bőröndjeimből és körbe jártam a házat egy fényképező géppel, hogy el tudjam küldeni a képeket anyunak és a srácoknak. A ház minden szegletét lefényképeztem már csak az elejét kellet. Az utcáról szép rálátása volt a háznak. Miután kész lettem a képekkel felmentem a szobámba és elküldtem mindenkinek a képet.

Körbe néztem a konyhába és a lakberendezők persze nem töltötték meg a hűtőt és tányérok, poharak, evőeszközök, híján voltam. El kéne mennem vásárolni. Viszont se kocsim, se jogsim így valakinek ki kéne segíteni. Mérgesen járkáltam fel s alá a házba mikor megszólalt a mobilom. Normál esetbe nem vettem volna fel, de tudtam, hogy van kocsija és segítene.

- Gi. Már vagy mindenhol kerestünk. Jól vagy? Találtál házat? Miért nem vetted fel a telefonod?

- Ha ennyi kérdést zúdítasz rám nem fogok válaszolni. Van egy kis időd?

- Persze ma szabad vagyok.

- Ha, lediktálok egy címet oda tudnál jönni?

- Persze. – lediktáltam a címet és bontottam is a vonalat. Gyorsan körbe néztem, hogy miket kell, hogy vegyek. Mikor már visszavettem a cipőm pont akkor hallottam, hogy valaki parkol a feljárónkon. Kiszaladtam a házból, kulcsra zártam az ajtót és be is pattantam a srác mellé.

- Azt a mindenit ez a te házad? – tátotta el a száját.

- Jó mi? Na de most mennyünk valami nagy bevásárló központba. – utasítottam játékosan.

- Előbb kérek egy csókot. – vigyorgott rám Liam kajánul. Szem forgatva adtam egy gyors puszit a szája sarkába.

- Héj! Kisasszony nem leszünk így jóba. – húzott magához közelebb és egy szenvedélyes csókot nyomott a számra.

- Jó, most már mehetünk? - kérdeztem izgatottan.

- Persze. – kis hallgatás után újra megszólalt Liam. – A kis akciód miatt majdnem meglincseltek a fiúk. Mióta elmentél Zayn tiszta depressziós, Louist nem is láttuk az elmúlt négy napba, Harry és Niall nem mondják, de nem szívesen vannak együtt velem. Tisztára felborítottál mindent. – nézett rám Liam majd ismét az útra koncentrált.

- Most engem hibáztatsz? Tudtommal te akartál belekezdeni ebbe az egészbe nem én. Én csak…..csak úgy voltam vele, hogy miért ne? A Louissal való feszültség miatt se tehetek semmit, mert egy bunkó. Viszont, ha ezek után újabb megjegyzést teszel, a mostani kialakult helyzetre valószínűleg agyon ütlek és kezdheted belülről emészteni magad, hogy 50%ba miattad van.

- Én nem beszólni akartam csak tudattam veled a helyzetet. Egyébként a ruházatod is tiszta agressziót sugall.

- Mi van édes? Nem tetszik? – bunkóztam vele.

- Jól van Gi állj le. – ekkor megérkeztünk a nagy bevásárló központhoz és kiszálltunk az autóból. Liam gyorsan megkerülte az autót és a segítségemre sietett.

- Miért, ha nem állok le mi lesz? – kérdeztem pimaszul.

- Hmm… Ez! – Liam mindkét csuklóm megragadta és a fejem fölé emelt úgy, hogy neki nyomott a kocsinak. Liam arca közeledett felém és megcsókolt. Egy zsúfolt parkolóba lekapott az idióta. Próbáltam küzdeni ellene, hogy engedjen el, de nem történt semmi. Mikor elengedett forrtam a dühtől ő csak elégedetten mosolygott.

- Normális vagy? Felfogtad, hogy hányan láthattak meg minket?

- Cssss. – csitított. Senki olyan, aki veszélyes lenne. – hát ez megbolondult. Megragadta a karom és húzott befelé az épületbe. Bent kajától kezdve tisztálkodási szerekig mindent megvettünk. Vagy nyolc szatyor holmit vettünk. Bepakoltunk mindent Liam csomagtartójába és indultunk is vissza a házhoz. Mikor oda értünk Liam segített mindent becipelni egész a konyháig jött.

- Gi. Nagyon szép ez a ház. – forgolódott körbe.

- Szerintem is szép lett. Holnap jönnek meg Zotyáék.

- Velük fogsz lakni? – kerekedett el a szeme.

- Csak nem gondoltad, hogy egyedül megveszek egy ekkora házat. – néztem rá nevetve. Liam közelebb lépet és átfogta a derekam, de akkor pont megszólalt a telefonja. Én kihámoztam magam öleléséből és elkezdtem kipakolni a hatalmas szatyrokat. Már csak a fürdőszobai dolog és egyéb apróságok maradtak hátra mikor közelebb lépett Liam.

- Bocsi, de mennem kell. Valamikor még meglátogatlak. – adott egy gyors csókot és el is tűnt.

Hirtelen felcsendült telefonom ismerős hangja.

- Szia Gi. Trace vagyok, el tudnál jönni az egyik irodámba, hogy a papírokat elintézzük? Tudom, hogy még csak ma adtam át a kulcsokat, de a nagy főnök ellenőriz mindenkit.

- Persze semmi baj. Azonnal indulok. Jó az, az irodád, amelyik itt van nem messze?

- Igen. Én is indulok. Szia.

- Szia. – le is tettem a telefont és cipőt húztam majd Trace irodája felé indultam. Már kezdett sötétedni az utcákon mikor elindultam a táskámból kivettem fekete sapkám és a fejemre húztam.  Egész gyorsan oda értem az irodába, de még várnom kellet Mr Ingatlanra, mert dugóba került így vagy két órán keresztül boldogítottam a recepcióst. Mikor Trace is megérkezett egy órán keresztül beszéltünk át minden jogi bizbaszt. Aztán végre aláírtam a papírokat és indultam haza.

- Ne vigyelek haza Gi? – kérdezte Trace.

- Nem köszi, nem lakom messze és szeretek sétálni. – mosolyogtam az ingatlanosra majd leléptem. Már nagyon sötét volt az utcákon mikor elindultam. Sose féltem, ilyenkor mert tudom, hogy meg tudom magam védeni. Viszont most valami furcsa érzés kerített hatalmába. Egy viszonylag kivilágítatlan részen mentem mikor megláttam, hogy valaki fekszik a járda szélén. Át akartam menni a másik oldalra mikor észrevettem kirajzolódni az alakját. Nagyon ismerős volt a férfi, aki ott feküdt, de nem láttam teljesen, mert még messze voltam és háttal volt nekem.  Egyre közelebb érve láttam meg jobb karján a szarvast mintázó tetoválást. Rohanva tettem meg azt a pár métert, még ami hátra volt.

- Az ég szerelmére Louis.  – rogytam le térdre és próbáltam életre kelteni a fút aki ott feküdt a járda közepén magzat pózba.

- Louis. Kérlek, kelj fel. – csurgott le egy könnycsepp a szememből. Az ölembe tettem a fejét és úgy simogattam arcát.

- Te vagy az Gi? – kérdezte mintha maga se hinné, hogy én vagyok.