xx Gigi xx
Reggel
iszonyú nyakfájással ébredtem. Zayn már nem volt mellettem mikor felkeltem.
- Helló
kislány. – Nuchos vágódott az ágyra.
- A lábam
Nuchos! – ordítottam fel.
- Bocsi.
Figyelj ne haragudj, hogy tegnap úgy itt hagytunk de Zotya nagyon bepörgött még
soha nem láttam ilyenek. Megütötte Louist.
- Igen
tudom, halottam. Zayn elmesélt mindent. – sóhajtottam fel – na de most tűnés
mert fel szeretnék öltözni. – arrébb löktem Nuchost és elmentem a bőröndömhöz.
Spongya Bobos ruhát választottam magamnak.
Miután
felöltöztem kimentem kávét csinálni magamnak.
- Reggelt. –
köszöntem mindenkinek.
- Mindjárt
jön Paul tart egy kis eligazítást. – mondta Niall.
- Oké. –
kávémmal a kezembe felültem a konyha pultra. Végig néztem a társaságon, Niall
és Zayn az étkező asztal egyik felén nyomorgott, míg Harry és Louis a
másik felén ölébe a barátnőjével. Az asztal szélén Liam foglalt helyet. Nuchos
és Rupi az egyik sarokba ültek, míg Marci és Zotya oda álltak a két oldalamra.
- Jó reggelt
fiatalok. – viharzott be Paul.
- Helló. –
köszönt mindenki.
- Este
koncert a délelőttötök szabad viszont szeretném, ha négyre az arénába lennétek.
Most pedig egy kevésbé érdekes téma jön. Drága Louis nem tudom, hogy mi a franc
ütött beléd nem is érdekel, mert a te életed viszont a nyilvánosság előtt te és
Gi még egypár vagytok.
- Igen Paul
semmi közöd hozzá, hogy mit művelek, viszont nem fogok egy párt alkotni Gi-vel.
- Míg én
vagyok a managerretek azt csinálod, amit mondok világos? – kiabált Paul. –
Remélem mindenkinek érthető, amit mondtam. – ezzel távozott Paul.
- Mekkora
paraszt vagy ember. – fakadt ki Zotya.
- Nem kértem
a véleményed és a többiekét se. Világos? Azt csinálok, amit akarok, és ehhez
nem kell a beleegyezésetek. – Louis felállt és visszament a szobába.
- Hagyjátok
a francba meghülyült. – sóhajtottam fel.
- De még
szereted. – fakadt ki Zayn.
- Persze,
hogy szeretem, de most mi a fenét csináljak vele?
- Semmit,
felejtsd el jobb lesz mind a hármunknak és fogadd el, hogy engem szeret nem
téged. – dobta hátra a szőke haját a lány és Louis után ment.
- Tudod,
tehetsz egy szívességet. – szóltam utána.
- Mit?
-
Kinya....atod a s……..em. – fogta be a szám Marci.
- Milyen
nőiesen elintézed a dolgokat. – fikázott Harry.
Hannah már
bent volt a szobába, de pontosan értette, amit neki szántam. Nem is figyeltem
Harryre egy barom, de ezt már megszoktam. Felhúztam a cipőm és elindultam
kifelé.
- Merre
mész? – érdeklődött Liam.
- El,
tudtommal szabad a délelőtt.
- Várj,
veled megyek.
- Nem kell
bébi csősz. Nem csinálok semmi hülyeséget. – vágtam oda durván.
- Nem
pesztrálni akarlak csak elkísérni. – léptünk ki a busz ajtaján.
- Persze
burkoltan kifejezve azért szemmel akarsz tartani. – próbálkoztam tovább.
- Inkább azt
mond, mit akarsz csinálni. – váltott témát.
- Igazából
nekem mind egy csak távol legyek Louistól. – sóhajtottam. Nézelődtem az utcán
és egy fodrász szalont láttam.
- Gyere Liam
csináljunk egy kis őrültséget.
- Gi biztos
vagy benne? – nem is válaszoltam csak megfogtam Liam karját és húztam
magammal.
Bent az
üzletben nem volt valami nagyon puccos hely, de a célomnak pont megfelelt.
- Jó napot.
– köszöntem.
- Helló. –
egy fekete göndör hajú nagy fülbevalós néger hölgy lépett hozzám.
- Te Gi vagy
a 27-esektől te meg Liam az One Directionból. – állapította meg rágózva a csaj.
- Én Nina
vagyok, miben segíthetek?
- Hajamat
szeretném levágatni. – közöltem egyszerűen.
- Mennyire?
- Amennyire
csak lehet. – vigyorogtam.
- Oké
csajszi megteszem, ami tőlem telik. – karolt belém és a hajmosóhoz húzott.
- Gi biztos
vagy ebbe, hogy ez jó ötlet Paul ki fog nyírni. – aggódott Liam.
- Gyere,
szépfiú csinálok neked egy fazonigazítást. – húzogatta a szemöldökét egy másik
rágózó afro hölgy.
- Nem
köszönöm nekem megfelel ez is. – kezdett mentegetőzni Liam.
- Ne legyél
ennyire beszari, Liam. – röhögtem a hajmosóból.
- Oké, de
akkor csak kicsit. – sóhajtott lemondóan Liam.
- Na, gyere
édesem kezelésbe veszlek. – nevetett a nő és belekarolt Liamba. Végül Liam
mellettem végezte a hajvágószékbe. Mikor végeztem én teljes mértékbe meg voltam
elégedve a végeredménnyel. A derékig érő hajam egy szempillantás alatt eltűnt. Hátul
teljesen fel lett nyírva. Elől pedig szintén rövid lett annyira, hogy fel
lehessen zselézni.
- Hát anyám
jó lett a hajad. – vigyorgott Nina. – Tudod mi kéne még neked? – emelte fel
ujját. Elszaladt a táskájához és két brutál nagy fülbevalót hozott nekem.
- Nem
hiszem, hogy ez jó ötlet. – ijedtem meg ettől a két nagy súlyos ékszertől.
- De hogy
nem. Ne foss, kis csaj szexi leszel. – már a fülembe volt a két négyszög.
Liam rám
nézett és csak hápogott nem tudott szóhoz jutni.
- Ezt most
azért csinálod, mert olyan rossz vagy olyan jó? – kérdeztem kissé
kétségbeesetten.
- Gi eddig
se voltál semmi, de most ……… eszméletlenül nézel ki.
- Köszi. –
vigyorodtam el.
- Srácok itt
van két alkoholos filc legyetek olyan kedvesek és dedikáljátok a tükreinket. –
mosolygott Nina. Ahol én ültem ott a tükör jobb sarkát dedikáltam nem túl
nagyba, de pont úgy, hogy jól látsszon. Liam is meg tette Doris tükrével. Mint
kiderült ő igazította meg Liam haját és a bolt is az övé. Kifelé menet még
megöleltem a két csajszit és megköszöntem nekik a zseniális munkájukat.
- Liam azért
te se nézel ki rosszul. Kíváncsi vagyok mit fognak szólni a többiek. –
vigyorogtam Liamnak.
- Ezek után
már nem is érdekel. – nevetett Liam.
- Hát veled
meg mi történt? – érdeklődtem.
- Semmi ez a
két csaj nagyon aranyos.
- Szerintem
is. Most pedig gyere, vásároljunk. – karoltam bele Liamba.
- Látom,
mindjárt kicsattansz a boldogságtól. Már csak azt szeretném kérdezni, hogy
miért vágattad le a hajad?
- Jól érzem
magam igen jól látod. Azért, mert le szerettem volna vágatni kész pont ennyi.
- Louis
miatt igaz?
- Nem tudom
igazából nem terveztem csak megláttam a szalont és jött az érzés, hogy nekem le
kell vágatni a hajam ennyi.
- Oké akkor
menjünk vásárolni. – vigyorgott Liam.
Berlin egyik plazáját néztük ki és alaposan bevásároltunk. Vicces, mert alig ismertek meg
így, hogy hiányzik a hajam.
- Na, jó én
kifulladtam. Meghívlak egy kávéra. – úgy kb 3 óra vásárlás után felajánlotta
Liam.
Kerestünk
egy Starbucksot és beültünk kávézni.
-
Észrevetted, hogy nagyon kevesen ismertek fel minket? – kérdezte Liam.
- Nem volt
nehéz nem észrevenni. – röhögtem el
magam.
- Gi, fél
óránk van, hogy az arénához érjünk. – nézte meg a telefonját Liam.
- Akkor
menjünk, mert a város másik feléhez kell mennünk. – álltam fel az asztaltól.
- Sétáljunk.
– néztem Liamra nagy boci szemekkel.
- El fogunk
késni. – mondta szigorúan Liam.
- Igenis
apa. – röhögtem el a végét.
- Na, gyere
kislányom, különben elverem a segged. – röhögtünk már mind a ketten. Kiérve a plazából fogtunk egy taxit és az arénáig mentünk.
Az arénánál
már nagyon sok ember volt. Én erősen pásztáztam a nagy tömeget, hogy
megtaláljam Mártint. Meg is találtam a srácot épp a biztonsági rajta röhögött.
Már tudtam, hogy hol keressem a srácot.
- Gi mi ez
az ön elégedett vigyor? – érdeklődött Liam.
- Ja, csak
kíváncsi vagyok a többiek fejére. – húztam még szélesebbre a vigyort. Igazából
nagyon nem érdekel a többiek véleménye sokkal inkább a rajongóim véleménye.
- Paul
mérges, mert késtetek. – szólt Ben.
- Üdv Ben
téged is lehet látni? – érdeklődtem.
- Volt egy
kis probléma otthon és azt kellet rendeznem, de most már itt vagyok. –
vigyorgott.
- Helyes. –
ütögettem vállon. Bent az épületbe nagy volt a felfordulás most a szokásosnál
is nagyobb.
- Hát itt
meg mi van? – kérdeztem Liamtöl.
- Szerintem
hamarosan megtudjuk. – húzta el a száját Liam.
A statiszták
össze-vissza rohangáltak. Paul valakivel torka szakadtából ordított. Rupi és
Nuchos kergetőzve rohantak el mellettünk. Mikor meg láttak minket hírtelen
megtorpant Nuchos és Rupi meg belerohant a hátába.
- Gi hát te
meg mit csináltál? – kérdezte Nuchos
- Nem
látszik te majom? Levágatta a haját. Nagyon vagány. – mondta elismerően Rupi.
- Na, Liam
nekem van egy kis elintézni valóm.
- Oké menj.
Mártin
segítségére indultam. Némi előnyöm azért volt, hogy előző nap feltérképeztem a
stadiont. A nagy összevisszaságba megtaláltam azt, az ajtót ahol észrevétlenül
ki tudtam surranni. A nagy tömegbe szinte elvegyültem. Mikor odaértem Mártinhoz
meg kocogtattam a vállát hátulról.
Rögtön hátra fordult.
- Szia Gi. –
köszönt fülig érő szájjal.
- Nincs
semmi probléma. Velem van. – küldtem egy mosolyt a biztonsági felé.
- Na, ugye,
hogy megmondtam. – szólt a válla felett az őrnek. Szépen csendben és legfőképpen észrevétlenül
sétáltunk vissza a stadionba.
- Most merre
megyünk? – érdeklődött Mártin.
- Most a
közös szobába megyünk, ahol van kaja pia, és ha mázlid van, akkor a többiekkel
is találkozhatsz. A VIP-esek még nem jöhettek be a stadionba majd felkísér
hozzájuk valaki, addig várj itt. – nyitottam ki az ajtót, hát pechemre ott ült
mindenki.
- Helló –
léptem be mellettem Mártinnal. Nem tudtam mi taglózta őket le annyira az én
hajam vagy, hogy ott van mellettem egy fiú. De nem tudott senkise megszólalni.
- Srácok ő
az egyik rajongónk és haverom. Mártin. – mutattam be a mellettem álló fiút –
Mártink ők itt az One Direction. – mutattam végig a srácokon. – ők pedig Zotya,
Marci, Nuchos és Rupi. – mutogattam a srácokra elég hülyén éreztem magam.
- És az a
szépség ott a srácok mellett. – mutatott Hannára Mártin.
- Nem tudom.
– vontam meg a vállam – biztos az egyik takarító. – mondtam olyan ki a franc
tudja stílusba. Persze ezen Hannah jól megsértődött és kirohant Louis meg
utána. Én csak egy szemforgatással nyugtáztam.
- Huh Gi –
csak ennyi telt Marcitól.
- Én mindig
is a hosszú haj mellet pártoltam, de az a helyzet, hogy mikor vihetlek el
vacsorázni? – kérdezte Harry.
- Jó vicc
volt. – nevettem egyet.
- Nem
vicceltem. – mondta halál komolyan Harry.
- Most
tényleg. – komolyodtam el én is.
- Háhh, csak
szívatlak. – fetrenget a röhögéstől Harry.
- Viszont
velem eljöhetnél vacsizni. – jött a hátam mögül egy hang. Meg fordultam és a The Wanted állt előttem.
Ohh anyám
ezek már megint mit akarnak??? O.o
Halihó! Csak így tovább, jó lett! meglepetés nálam: http://letmeloveu1dfanfic.blogspot.hu/p/dijaim.html remélem örülsz neki :D
VálaszTörlés