30. fejezet

Sziasztok kedves olvasóim meghoztam a következő részt. Sok biztatást kaptam a környezetemtől, hogy ne hagyjam abba az írást mert élvezik amit írok. Ezért nem hagyom annyiba a dolgot. Viszont    ez egy nehéz időszak a számomra egy szóval össze csaptak a fejem felett a hullámok mind a magán életben mind az iskolai dolgokkal. Sajnálom, hogy késve hoztam a részt és attól tartok, hogy ez egy darabig így is lesz mivel semmi időm nincs írni. Igyekszem jövőhét szombatra hozni a részt de nem ígérek előre semmit. Ne haragudjatok rám és mindenkinek jó olvasást :)) 
Puszi Gigi. :) 

                                                             xx Gigi xx

Iszonyú fejfájással ébredtem. Nem kívánom ezt az érzést senkinek, de ezt az elmúlt két napot sem, mert szörnyű volt. Azt mondják, hogy Párizs a szerelem városa. Na, nekem minden volt a szerelemtől kezdve a veszekedésig. Bementem a fürdőbe fájdalom csillapítót bevenni és felöltözni. Egy farmer ruhát választottam magamnak hozzá passzoló táskával és magassarkúval.

Miután felöltöztem a tükörbe megnéztem a végeredményt. Egész jó. Mikor kiléptem a fürdőből Zayn várt rám.

- Jó reggelt. – köszönt kedvesen.

- Neked is. – én csak közömbösen, mert próbáltam felmérni milyen a hangulata.

- Beszélni szeretnék veled. – közölte Zayn

- Akkor hajrá ne kímélj. – sóhajtottam egyet.

- Gi! Kérlek, béküljetek ki Tommoval. – kért Zayn.

- Zayn ez nem csak rajtam múlik. Tegnap 2x er is szakítani akart velem ölelkezett Eleanorral és a csaj kijelentette, hogy a barátnője. Ezek után hagy egy olyan cetlit a sminkes szobába, hogy ne várjam, mert nálatok alszik és, hogy szeret, de nem tudja, mit csináljon. Én teljesen kiborultam Lili és a srácok szedtek össze és hoztak a Hotelba. Álomba sírtam magam egész este forgolódtam, mert hiányzott Lou és, hogy mekkora hülye vagyok, mert mindent elcsesztem. Fogadjunk ő addig gondtalanul bulizott és Eleanorral ütötte el az időt. – fakadtam ki Zaynnek.

- Nektek az a bajotok, hogy túlságosan is szeretitek egymást és a végtelenségig féltékenyek vagytok. Szörnyen sajnálom ami történt, de ha kicsit jobban figyelnétek egymásra akkor ez nem történt volna meg. Louis egész este le volt törve el mentünk bulizni és ült, mint egy zsák. Eleanorral nem is beszélt, sőt koncert után össze is vesztek így nem is tudom hol a csaj. Viszont Lou valami olyan állapotba van, mint te. Mindenkinek jobb lenne, ha jobban menne a kommunikáció a kapcsolatotokba. – És előjött a már régen hiányolt barátom Zaynnből és nem az a macsó, akit mindenki lát.

- Nem akarok bunkózni, mert ha nem jössz, akkor nem tudom, hogy mi történt volna. De nem kéne Perrievel és Lilivel rendezni a dolgot? Különben is tegnap kerestelek. – oktattam én is és az elmúlt napokra szemrehányást tettem.  

- Az a helyzet, hogy próbálom, de nem egyszerű a két lánnyal. Különben is mióta itt van, a barátnőd az óta le se tojsz. Mindent Lilitől tudok. – kezdte a sértődöttet játszani.

- Ebbe szerintem most ne bonyolódjunk bele, mert én is Lilitől tudom, mi van veled, de ma lelép a barátnőm és jövő héttől minden a régi lesz, remélem. – sóhajtottam.

- Nyugi beszéllek a fejével. – ölelt meg Zayn.

- Annyira köszönöm. Szeretlek, Malik. – öleltem vissza.

- Én is szeretlek, Brigitta. – húzott a kis mocsok. Bele boxoltam a vállába és elengedett.

- Na, én lelépek reggelizni és megkeresem a barátnőm. Velem jössz? – hívtam Zaynt.

- Á most nem jelentést kell adnom Tommonak. – vonta meg a vállát és sunyin rám nézett.

- Hogy mit csinálsz? – röhögtem fel.

- Tudni akarta, hogy te hogy vagy. – kokizott meg és kiment.

Na, nagyszerű. Miért nem tudja Louis megkérdezni, hogy mi van velem. Miért Zayn kell postásnak. Kicsit felvidított a beszélgetés Zaynnel és adott egy kis reményt miszerint nincs minden elveszve. Ezekkel a gondolatokkal lépkedtem Lili szobája felé. Pont becsukta a szobája ajtaját mikor oda érte.

- Kész! Az összes cuccomat összepakoltam. – sóhajtott barátnőm és egy könnycsepp gördült végig az arcán. Szorosan megöleltem barátnőm.

- Még ne szomorkodjunk vár ránk még egy átadó. És azt se feledd, hogy itt vannak a csajok. – próbáltam felvidítani.

- Édesem mivel ez az utolsó napom ma valami nagyon gonoszat fogok csinálni. – dörzsölte össze barátnőm a kezét.

- Helyes! – öleltem meg

- Na, mennyünk, mert éhes vagyok. – húzott le Lili az étterembe. A helyzet az, hogy egy hete vagyok itt a szállodába, de még egyszer sem ettem itt. Szép kis hely volt nem túl nagy, de mégis tágas. Leültünk egy négy személyes asztalhoz. Jött is egy helyes pincér fiú.

- Mit hozhatok a hölgyeknek? – kérdezte udvariasan.

- Magadon kívül egy narancslé lesz és valami édes. – kacérkodott Lili a pincérrel.

- Én is narancslevet kérek omlettel. – mosolyogtam a srácra.

- Oké, két narancslé egy omlett valami édes és én. – felírta a srác a rendelést kacsintott egyet majd elment.

- Basszus Gi ez a srác nagyon cuki. – kuncogott Lili. Pont felemeltem a fejem mikor bejött a három grácia.

Mind 3 lány vigyorgott, mint a tejbe tök. Utánuk Liam és Niall majd nagyon lemaradva Louis és Zayn jöttek beszélgetve. Mikor Liamék mentek el mellettünk a srácok intettek és követték a lányokat. Louis és Zayn megálltak az ajtóban, mert Malik haverom heves gesztikulálással magyarázott Louisnak.

- Hölgyeim a narancslé. – letette a pincér elénk a két üdítőt.

- Köszi. – köszöntem meg.

- Egész pontosan a valami édes alatt mit ért? – itt sokatmondóan Lilire nézett.

- Te mit szeretsz? – érdeklődött Lili.

- Nekem megfelelne az is, ha bikinibe várnátok engem egy kis csokival. Remek páros lennétek. – mért végig minket a srác. Na, ez már nagyon nyálas volt.

- Ugye tudod, hogy egy telefon és elvesztetted az állásod. – dühöngött már az asztalunknál Louis.

- Elnézést. Hozhatok valamit az uraknak? – kérdezte kicsit bunkón a srác.

- Azt amit a hölgyeknek. – mondta vidáman Zayn.

- Akkor még két narancslé egy omlett egy édes valami és én. – diktálta pincér srác. Egy féloldalas mosoly jelent meg arcán és elmenet. Louis és Zayn a mi asztalunknál ültek le. Óvatosan hátra néztem és látszott, hogy Perrienek és Eleanornak ez nem tetszik, de hogy őszinte legyek nem érdekelt.

- Mi ez a duma „és én”? – kérdezte döbbenten Louis. Majd rám nézett. Én megvontam a vállam és Lilire mutattam.

- Én vagyok a hibás. De nőből vagyunk és kell egy kis szórakozás. – nevetett Lili.

- A kajával feltálalja magát a srác is? – kérdezte Zayn

- Valószínű, és csak miattad. – kuncogtam. Már vicces volt az egész helyzet. Persze még rosszul éreztem magam a tegnap történtek miatt, de Lili hülyesége kicsit felvidított meg a fiuk döbbent majd értetlen feje. Persze látszott rajtuk, hogy nekik nem tetszik ez a téma.

- És mit csináltok reggeli után? – kérdezte Zayn

- Minél több időt akarunk együtt tölteni. – mondta Lili.  Beszélgetésünk közbe jött a pincér a rendelt ételekkel, de nem időzött sokat csak letette és ment. Kicsit elmerültem zavaros gondolataimba mikor Zayn elkezdett mocorogni a széken. Én barátnőmre néztem, aki széles vigyorral nézte a fiút.

- Lili sokan vannak az étterembe. – suttogta a fiú.

- Jól esne egy kis testmozgás így kaja után. – vigyorgott kajánul Lili. Barátnőmbe ma belebújt a kisördög.

- Van egy jó konditerme a hotelnak. – mondta kacéran Zayn.

- Lehet, hogy meg kéne látogatnunk. – kacsintott Lili. Én rémülten barátnőmre néztem jelezvén, hogy ne hagyjon egyedül Louissal. Lili csak megrántotta a vállát, felállt és oda hajolt hozzám.

- Küldj egy SMS-t, ha elindul a szőke. – súgta a fülembe. Majd kiment. Perrie-ék asztalát figyeltem lopva, de nem tűnt fel neki, hogy Lili lelépett. 5 perc után Zayn is felállt.

- Srácok megnézem Lili biztosan meg-e találta a konditermet. – surrant ki Zayn. Ezek olyanok ketten, mint két kanos nyuszi. Elengedtem egy mosolyt majd visszafordultam és narancslevemnek szenteltem figyelmem. De nem sokáig tudtam nézni mivel Louis ült velem szembe. Felpillantottam Louira.

- Gi – kezdte halkan Lou

- Tessék? – a torkomba vert a szívem. Féllek, hogy most mi fog következni.

- Miért nem vagy őszinte velem? – kérdezte Louis.

- Az vagyok pláne veled. – válaszoltam.

- Nem mert nem szóltál Máté hívásásról. – mondta komoran.

- Azért mert még magam se tudtam, hogy mit csináljak. – mondtam halkan.

- Szereted? – kérdezte Louis.

- Nem! Hogy kérdezhetsz ilyet? – háborodtam egy kicsit fel.

- Mert látszik rajtad, hogy valami nincs rendben.

- Louis! Én téged szeretlek Máté iránt hálát és mély barátságot érzek. – gördült le egy könnycsepp az arcomon.

- Gi. Sajnálom a tegnapot igazából azt hittem Eleonorral csak barátok vagyunk, de ő többet akart. Te meg pont azt a jelenetet láttad. Sajnálom. – kért bocsánatot Louis.

- Te se haragudj rám. – kértem én is bocsánatot.

- Mindjárt hányok, annyira nyálasak vagytok! Merre van Zayn? – tette tönkre az ominózus pillanatot Perrie.

- Honnan tudjam? – rántottam meg a vállam. A szőkeség nagy hévvel kifelé indult én gyorsan elő kaptam a mobilom és egy SOS üzenetet küldtem Lilinek.

„ Robbant a szőke! Igyekezzetek” – és a küldés gombra nyomtam.

- Mit tervezel mára? – kérdezte Lou

- Vásárolni készültem Lilivel. Szeretnél jönni? – itt huncut mosolyra húzta a száját.

- Persze. – egyezett bele rögtön.

- Akkor menjünk, mielőtt megölik egy mást a lányok. – álltam fel. Louis is követte a példám mellém állt és összekulcsolta a kezünket. Egy széles mosollyal jutalmaztam. A másik asztalra sandítottam még nagyba beszélgettek a srácok. Daniella épp Eleanort nyugtatgatta. Jól indul ez a nap is. Felfelé indultunk, de ahhoz hogy a lifteket meg tudjuk közelíteni, átkellet haladnunk az aulán ahol hemzsegtek a fotósok és a rajongók. Persze ahogy oda értünk mindenki hangos visításba kezdett és a fényképező gépek megállás nélkül villogtak. Ösztönösen kiakartam csúsztatni a kezem Louis kezéből, de nem engedte. Loui közelebb hajolt és a fülembe súgott.

- Integetünk és lelépünk. – kaptam mellé egy puszit is.  Úgy történt, ahogy mondta. Szembe álltunk a tömeggel Louis átkarolta a derekam és úgy álltunk kb 1 percig.

- Csókot! Csókot! Csókot! – kántálta a tömeg. Úgy éreztem mintha az esküvőnkön lennék. Louis maga felé fordított és egy pihekönnyű csókot lehelt az orrhegyemre. Nem erre számítottak ezért kifejezték nemtetszésüket. Még integettünk aztán felfelé indultunk a szobába. Először Zaynék szobája felé vettük az irányt. Túlságosan is nagy csend volt. Benyitottam, de nem találtam ott senkit aztán Lili szobáját néztük meg de ott se találtunk senkit. Perrievel találkoztunk a folyosón mérgesnek látszott, de nem érdekelt minket a saját szobánk felé sétáltunk.

- Kicsit gyanús, hogy sehol senki. – mondtam Louisnak.

- Lehet tényleg a konditerembe vannak. – nevetett fel Louis.

- Ja, valószínű. – horkantottam. Bementünk a szobánkba és Lili ott ült az ágyon és vigyorgott. Zayn pedig egy törölközővel a dereka körül lépett ki a fürdőből.

- Ugye nem az amire gondolok? – kérdeztem hitetlenkedve.

- Bocsi Gi de ez volt a legbiztonságosabb. – vont vállat Zayn.

- Haver ti most komolyan a mi ágyunkba? – hüledezett Louis is. Zayn egy bocs de ez van fejet vágott és ment felöltözni.

- Ti tuti nem vagytok normálisak. – röhögtem el magam. – Zayn ugye tudod, hogy Perrie nem hülye és tudja mi folyik itt. – kiáltottam be a fürdőbe.

- Igen tudom. De pasiból vagyok …. – kezdte Zayn.

- Zayn nem védem Perriet de ugye tudod, hogy szemétség, amit vele és Lilivel csinálsz. – kezdtem mérges lenni.

- Jaj Gi hagyd már. Engem nem érdekel, holnap már úgy se itt leszek. Ez az egyik a másik pedig mennyünk vásárolni. – türelmetlenkedett Lili.

- Oké menyünk, de Louis is jön velünk. – adtam meg magam.

- Oké! - jött a rövid válasz és belém karolt barátnőm. Louist kézen fogtam és elindultunk. A folyosón Harryvel találkoztunk.

- Merre mentek fiatalok? – érdeklődött a göndörke. Én még haragudtam, rá mert nagy szerepet játszott a balhék kirobbanásában.

- Vásárolni megyünk az estér. – mondta szárazon Lili. Barátnőmnek se lett a szíve csücske bongyori barátunk, de hát ez van.

- Oké akkor veletek megyek.

- Na, ennyit arról, hogy ketten megyünk. – bunkózott Lili. Láttam Louison, hogy valamit akar mondani, de megszorítottam a kezét és a fejem ráztam. Nem kell még nagyobb feszültség most így is van elég.

- Menjünk gyalog. – ujjongott Lili

- Ne már 20 méter után kettőt se fogunk tudni lépni annyian lesznek körülöttünk. – háborodott fel Harry.

- Ha nem tetszik, le lehet lépni. – oltotta be megint Lili. Én és Louis csendbe hallgattuk a vitát. De amint kiértünk Harrynek lett igaza. Rengetegen vettek körbe minket. Fél óra után el tudtunk indulni így viszont sietnünk kellet, mert késésbe voltunk. Mikor elindultunk akkor se tudtunk mindenkit lerázni egy 20 fős csoport követett minket. Fotósokkal, újságírókkal és rajongókkal vegyesen. Kicsit frusztráló, hogy megyünk és mögöttünk pedig egy csomó ember azt lesi mit csinálunk. Végül csak elértük azt, boltot ahol vásárolni szerettünk volna.

- Azt hiszem, szerelmes vagyok. – rohant Lili egy ruha felé. Én is elkezdtem nézelődni.

- Azt hiszem, én a próba fülkék előtt leülök. – mondta Louis. Adtam egy puszit neki és elengedtem. Harry valamelyik eladót fűzi, ha jól láttam Lili bele vetette magát a ruhákba én csak sétáltam körbe, körbe. Nem találtam a megfelelő darabot. Nem találtam semmi jót a rövid koktél ruhák közt. Hosszú ruhát nem akartam, mert attól idősebbnek tűnök.

- Kicsim mi a helyzet? Lassan mennünk kéne. Lili a 260. ruhát viszi magával, de te még egyet se próbáltál. Baj van? - aggódott Louis.

- Nincs baj, tényleg csak nem találom a megfelelő ruhát. – sóhajtottam. – Tényleg jól akarok kinézni melletted. Nem csak a szokásosan.

- Gi. Te mindig szép vagy. Gyorsan nézzünk valami ruhát és menjünk. – adott egy csókot Louis.

Csak rá szántam magam, hogy a hosszabb estélyik közül is válasszak és ott megtaláltam a tökéletes ruhát Lilivel együtt.

Visszafelé szinte rohantunk kezünkbe a ruhákkal még egy cipőboltba is beszaladtunk. Persze az embereket nem tudtuk lerázni.

A szállodába már Paul várt minket.

- Srácok 20 perc múlva indul, a gép tempósabban a kérhetném. – morgott Paul.

- Hol öltözünk? – kérdeztem kétségbe esve.

- Ti a gépen. – mutatott négyünkre Paul.

- Lili a bőröndök már jobb esetben Magyarországon vannak, és 2 kor indul a géped Londonból. – Sürgetett minket a kisbuszba Paul. A busz szinte száguldozott a reptérig. Magán gép várt minket.

- Mini bár, fincsi kaja vigyázz, mert megjött Niall!!! – kiáltotta el magát Niall.

- Gi mit csináltál egész nap nem is láttunk. – kérdezte Marci.

- Vásároltam. – mosolyodtam el. Beszálltunk a gépbe egy illetve kettes bőrülések voltak elhelyezve a gépben. Mindenki szanaszét ült. Louis és Lili mellett is volt egy üres hely végül barátnőm mellett döntöttem. Sajnos már csak pár óránk van együtt és ismét visszarepül Magyarországra és kitudja, meddig nem látom. Eleanor, Perrie és Danielle szakította félbe a gondolatmenetem a három lány, mint ha divatbemutatón lennének úgy haladtak a repülő folyosóján. 

 Az tény, hogy szépek voltak mindenki fel volt öltözve az átadóra kivéve engem, Louist, Lilit és Harryt. Egy csinos légi utas kísérő szaladt végig a repülőn és ellenőrzött mindenkit. Miután rendben volt minden megkezdtük a felszállást. Mikor megvolt a repülési magasságunk elindultunk Lilivel valami helységet keresni ahol felöltözhetünk. Egy helység helyett egy szobát és egy hozzá tartozó fürdőt találtunk. Nem volt túl nagy se a szoba se a fürdő, de mégis nagy szó, hogy volt ilyen. Lili kezdte a fürdést majd cseréltünk. Már mind a ketten az estélyinkbe voltunk Lili egy szép egyenes szabású fekete ruha volt. Melle alatt egy ezüst pánttal. A cipője fekete barna telitalpas magassarkú. Az én ruhám egy szürke szintén egyenes szabású mell alatt kicsit szűkebb, de a két bántja egy keresztként futott le a hátamon. A cipőm egy koromfekete telitalpas magassarkú szandál. Lilivel nem sokat szenvedtünk a hajjal illetve a sminkel mind a kettőnknek klasszikus füstös szeme volt. Az ő haját kivasaltuk így a hajzuhatag befedte a vállát. Az én hajam enyhe hullámokba omlott a vállamig. 

Kifelé lépkedtünk a szobából, mert a pilóta szolt, hogy kapcsolják be az öveket, mert leszállunk. Kint az összes embernek lesett az álla. Hát az biztos, hogy jól néztünk ki a barátnőmmel.

- Húú csajok ez valami eszméletlen. – dicsért meg Zotya.

- Jobbak vagytok, mint egy csoki torta. – kiáltotta Niall. Tiszta lökött ez a srác.

- Nagyon szép vagy. – kaptam a bók mellé egy hosszú forró csókot. Ők se panaszkodhattak Harryvel már ők is átöltöztek és nagyon szexin állt rajta az öltöny.

- Jól néztek ki. – dicsért meg Zayn is.

Mikor leszálltunk a reptér előtt egy hatalmas fekete limuzin várt minket. Persze rajongókból se volt hiány se fotósokból. Gyorsan beültünk a limóba és meg se álltunk a gála helyszínéig. A hely valami elképesztő volt vörös szőnyeg mindenütt és nagyobbnál nagyobb hírességek fordultak meg mellettünk. Sajnos leszakadtunk az 1D-től de velünk maradt Lili. Egy gyors fotót csináltak mindenkiről. És elindulhattunk befelé még az ajtóba megállítottak egy gyors interjúra.

- És itt vannak a 27-ek és Gi barátnője Lili. Gi mesélj kicsit milyen érzés itt lenni? –kérdezte riporter

- Fantasztikus. – csak ennyi telt tőlem.

- Megerősítenéd azt a hírt miszerint te és Louis Tomlinson egy pár vagytok?

- Igen ez így igaz.

- Milyen érzés, hogy több mint 2 kategóriába jelölték a párod együttesét?

- Természetesen büszke vagyok rá és szurkolok a srácoknak, hogy a lehető legtöbb díjat bezsebeljék.  

- Köszi Gi és a 27-ek. Jó szórakozást. – köszönt el a riporter. Bementünk a hatalmas teremben ahol asztalok és székek foglaltak helyet középen elől a közönség tombolt gondolom az a VIP rész és a hátunk mögött a lelátókon szintén rajongók tomboltak. Leültünk a nekünk kijelölt asztalhoz egész pontosan az 1D-hez.

- Hali, na mizujs? – érdeklődött Zayn.

- Semmi extra és veletek? – kérdeztem vissza.

- Ma vagy 10 ember kérdezte meg tőlem, hogy biztosan együtt vagyunk-e vagy csak félreértettek valamit az újságírók. – háborodott fel Louis.

- Tőlem is megkérdezték, hogy együtt vagyunk-e. Meg azt, hogy milyen érzés, hogy a barátom bandája ennyire sikeres. – mosolyogtam. Louis mellet ültem. Lou jobbján Harry, Niall, Zayn, Perrie, Eleanor, Dan, Liam, Zotya, Nuchos, Rupi, Marci, Lili és végül én zártam a kört. Sokan jöttek lépet csinálni és kérdezősködni. Az embereknek kicsit furcsa volt a szitu, hogy én, Zayn, Perrie és Eleanor egy asztalnál ülünk. Hogy őszinte legyek a 3 lány nem hiányzott, de hát most nem tudok mit csinálni. Sokkal jobban éreztem magam mint reggel Louissal szent a béke a lányok nem sokára lelépnek.

- Gi szeretném bemutatni egyik legjobb haverunkat Justin Biebert és Selena Gomezt. – zavarta meg gondolkodásom Niall.

- Helló. – köszöntem nekik.

- Szia. Nagyon szeretjük a zenéteket eszméletlen csaj vagy a színpadon. – dicsért Justin.

- Köszi. Azért ti se panaszkodhattok. – mosolyogtam a srácra. Elkezdtem dúdolni Selena egyik régi számát.

- Ismered? – sikkantott fel a csaj.

- Persze nagy rajongótok vagyok. Ennek a számnak a klipjét Budapesten forgattátok. – lelkendeztem. Nagyon szeretem mind a két sztárt, és hogy találkozhattam velük ez valami fantasztikus.

- Srácok ne haragudjatok, de mennünk kel készülődni a fellépéshez. – búcsúzott el Selena és Justin.

- Srácok ne haragudjatok, de most a 27-ek velem jönnek. – jött Paul.

- Kéz és lábtörést. – szólt Perrie.

- Szó szerint. – kontrázott rá Eleanor.

- Fogjátok már be. Jók lesztek, innen szurkolok nektek. – ölelt meg Lili.

Pault követve szűk eldugott folyosókon mentünk végig a színfalak mögött olyan hírességek mellet mentünk el mint Bruno Mars, Rihanna, Katy Perry, Will.I.Am, Taylor Swift, Brad Pitt sőt nem viccelek az összes Twilight főszereplő elment mellettünk. Egy újabb folyosóra értünk ahol hemzsegtek a fellépők és a hatalmas ajtókra ki volt írva, melyik kinek az öltözője. Egy hatalmas tölgyfa ajtóra ki volt téve a 27-ek és az One Direction öltözője. Bent az öltözőbe Jenn, Vinny és Jionni várt minket.

- Oké kislány először a ruha. – szólt Jionni. Egy fekete mellénél szegecses mini ruhát kaptam és egy eszméletlen magassarkú cipőt.

- Jionni kifogom törni a nyakam. – próbáltam lépni egyet a cipőbe. Elég instabilan álltam benne.

- Kicsilány ezt az átadót a világ összes tájáról közvetítik. Azt szeretném, ha szexi lennél.

- Jó én azt értem, de ha felbukok, akkor az egész világ rajtam röhög. – próbáltam lebeszélni Jionnit erről a cipőről.

- Gi gyere, beéneklünk. – szólt rám Vinny.

- Mit fogok egyáltalán énekelni? – kérdeztem ének tanárom.

- Klasszikusan a Rock Start. – mondta nemes egyszerűséggel Vinny.

- Ezt úgy mondod, mintha természetes lenne. – morogtam.

- Miért nem az? – szólt vissza Vinny. A beéneklés rendben ment és a szám eléneklése is.

- Srácok Show Time. – kiáltott be Paul. Elindultunk a színpad felé még egy srác mikroportot rakott rám majd a műsorvezető bemondta, hogy mi következünk. Marciék most velem együtt jöttek fel a színpadra.

Mindenki elfoglalta a helyét én a színpad közepére álltam. Egy hatalmas félkör színpad volt az elején egy hosszú nézőközönségen át húzódó színpad nyúlvány volt. Felcsendült a rock star első akkordjai. A refrénnél próbáltam ugrálni és táncolni, de nem volt könnyű a hatalmas holdjárómba. Inkább úgy döntöttem kisétálok a színpad nyúlványra. Eszméletlen érzés volt hogy a vékony kis sávon lépdelek és kétoldalt tomboló rajongók vesznek körül. Egész a végéig sétáltam és egy csomó ismert arcot véltem felfedezni az asztaloknál. Láttam Lilit és a srácokat elkaptam Louis pillantását neki küldtem egy puszit. J És akkor a tömegbe megpillantottam egy nagyon ismerős szemét. Vékony magas testalkatát bárhonnan felismerném. Szőkés barna haja szokásosan fel volt zselézve és a kék csíkos póló volt rajta. Mit keres itt Máté? Miért jött ide? És mit akar itt? Most, hogy minden rendben van Louissal nem örülök a felbukkanásának.