2013. április 13., szombat

29. fejezet

Sziasztok kedves olvasóim :) Meghoztam a mi részt remélem tetszik nektek. Ma sokkal hosszabb a fejezet mint szokott lenni részben azért mert jövőhéten nem tudok fejezetet hozni, mert osztály kirándulásra megyek. Más részben pedig el vagyok keseredve, hogy az oldal nem úgy megy ahogy szeretném. Már egy ideje nincs is 5-nél több rendszeres olvasóm a kommentekből is  csak 1-et kapok. Az oldal látogatottsága max 14 személy. Ez így nem fog menni. Meg fogattam, hogy én nem leszek olyan aki azzal fenyegetőzik,hogy abba hagyja az írást ha nem lát változást. De most jelenpillanatba nem éri meg nekem ezen görcsölni, ha nem érdekel senkit. Mert meg értem, ha nem érdekel titeket akkor még max 4 rész és befejezem a storyt. 
Ne haragudjatok a kiakadásomért, de muszáj volt leírnom ezeket nektek :/ 
A maradék olvasómnak jó olvasást. Puszi Gigi. 




                                                    xx Gigi xx

Reggel telefonom ébresztett a fel. Komásan csapkodtam magam körül mire megtaláltam a kicsi éneklő szerkezetet.
- Haló? – szóltam bele rekedtes hangon.
- Gi. Paul vagyok 10 perc múlva nálatok vagyok. Van egy kis beszédem veled és Louissal. – és rám rakta a telefont. Imádom mikor így kelt. Körbe néztem és az ágyban feküdtem, de Louis sehol se volt. Nem terveztem a korai kelést mivel ma szabadnapunk van, de ennek is annyi. Szépen lassan kimásztam az ágyból és becsoszogtam a fürdő szobába. A tükörképem rémesen festett beléptem a zuhanykabinba és magamra engedtem a forró vizet. Nagyon jól esett felfrissülni. Tegnap valószínű elalhattam a kanapén és Louis bevitt az ágyba, amit nem sajnálok, mert kacifántos egy napunk volt. Miután lezuhanyoztam megmostam a fogam-elindultam kiválasztani a ruhám. Farmer egy fehér fekete csíkos békák választottam egy narancssárga sapival és sállal. A zöld con veresem-vettem föl hozzá. Kicsit bohókásan nézek ki ebbe a szerelésbe, de most nem igazán érdekel. Megnéztem magam a tükörbe szokásomhoz híven.

- De jól nézel ki. – jött a hang a hátam mögül. Nagyot ugrottam ijedtemben.
- Te se panaszkodhatsz. – fordultam Louis felé. Farmert piros csíkos pólót viselt fehér vászoncipővel.
- Paul hívott és mondta mindjárt itt lesz. – öleltem át barátom. – És merre jártál, míg aludtam? – kíváncsiskodtam.  Lou izmai megfeszülnek egész testében.
- Baj van? – érdeklődök tovább.
- Meg jött Danielle és a lányok. – válaszolja már a nyakamba Louis.
- Mikor? – hüledeztem, mert még csak 9 óra volt.
- Reggel 7-re ment értük Liam és Georg.
- Ezek szerint több mint 1 órája itt vannak? Lili alszik még? – Lou csak bólogatott. A francba azt hittem csak esete felé jönnek.  
- Gi megnézik a koncertet és holnap jönnek az átadóra is. – Basszus, basszus, basszus.
- És Eleanor? – kérdezem.
- Nem tudom. – rántotta meg a vállát Louis.
- Beszéltél már vele? – kérdeztem tovább.
- Igen. – jött a határozott válasz. Na, szép napunk lesz este még a koncerten is ott lesznek. Alig várom, hogy a pasim exe véleményt mondjon rólam.
- Sziasztok, fiatalok. – jött be Paul. – Üljünk le, mert van egy kis beszédem veletek. – Nem lehetett megállapítani, hogy Paul most vidám vagy esetleg mérges. Leültünk.
- Magyarázatot kérek. Miért pakoltátok ki a képeket Twitterre? Miért nem szóltatok, vagy ha annyira akartátok hivatalosan is bejelenthettük volna miért? Tegnap miattatok egész álló este csörgött a telefonom. – robbant Paul a nappalink közepén.
- Tegnap minket is sokkolt a dolog nem szándékoztuk még megosztani a kapcsolatunk a világgal. – sóhajtottam fel.
- Az „apám” egy kiba***** idióta. – mutatta az idéző jelet a kezével. Azt hiszem Louis nem fog megbékélni Troyyal.
- Jó oké Louis nyugi. Az lenne a következő kérdésem, hogy szeretnétek-e interjúban megerősíteni, mert ez ügyben ma csak 200 hívtak. – forgatta a szemét Paul.
- É személy szerint leszarom ki mit hisz és nem fogok interjúk miatt rohangálni. – fakadtam ki. Azért ez már még is abszurd nem fogok interjúra járni és nem szeretnék címlapon lenni legalább is ezzel a dolgokkal NEM.
- Ma mindenki ilyen harapós kedvében van? – hátrált Paul.
- Bocsi. – sóhajtottam.
- Paul szerintem ezt a témát hagyjuk, nem szeretnénk interjút adni ezek után úgy is annyi paparazzi lesz a nyomunkba, hogy érteni és látni fogja mindenki. – próbálta magyarázni a dolgokat Louis.
- Oké skacok ti tudjátok. Egyébként Gi ma fotózásod lesz. Elfelejtettem szólni. – rántotta meg Paul a vállát és kiment.
- Ez mi volt? Most megsértődött? – értetlenül meredtem Louisra
- Lehet. – húzta el a száját Lou
- Elkísérsz a fotózásra? – kérdeztem halkan
- Máris szeretnél pletykát adni az embereknek? De persze mindenképp. – hajolt Louis közelebb és megcsókolt.
- Mi a fene van Zaynék szobájában? Megőrülök attól szőke csajtól! – rontott be kiabálva Lili. Nagyon megijedtem mikor Lili berontott és véletlenül megharaptam Louis száját.
- Auuu – jajdult fel Lou.
- Basszus ne haragudj. – mentegetőztem gyorsan és adtam egy gyógy puszit a bibire.
- Na, jó mielőtt kárt teszel bennem megnézem mi van Zaynékkel. – hátrált meg Louis és ki ment.
- Lili nem akarlak lerázni, de 10 perc múlva fotózásra kel mennem utána mindent megbeszélünk rendben? – próbáltam mentegetőzni, mert nem ez volt az első eset, hogy leráztam barátnőm. Kicsit lelkiismeret furdalásom is van e miatt. Gyorsan megöleltem barátnőm és Louis után indultam, mert elkésünk.
Kiléptem a szobánkból és Zaynék szobájához indultam volna, ha ott nem esik le az állam a földig. Pont profilból láttam mind a kettőjüket. Louis és Eleanor pont egy belsőséges ölelésbe bonyolódtak. Hirtelen nem is tudtam mit csináljak, vonuljak vissza vagy rendezek jelenetet. Inkább csöndbe hátráltam és bevágtam a szobánk ajtaját.
- Gi baj van? – jött Lili kérdése, aki még mindig a szobába volt.
- Nem! – és lerogytam az ágyra.
- Mond, már mi van? – faggatott tovább a barátnőm. 
- Louis és Eleanor kint a folyóson ölelkeznek. – a csalódottságom dühé váltott át és már szabályosan sziszegtem.
- Basszus tudtam, hogy lesz baj de, hogy ennyi. – már Lili is mérges volt. És ekkor csapódott az ajtó és Louis, na meg Eleanor jöttek be a szobába. A csaj a barátom karját szorongatta, amitől én még mérgesebb lettem.
- Készen vagyunk, mehetünk. – mondta mosolyogva Louis
- Vagyunk? Mehetünk? Nem Louis! Vagyok és megyek. Te nyugodtan ölelkezz tovább a barátnőddel. – itt felpattantam az ágyról. – Azt hittem ketten megyünk. De én nem is zavarok tovább folytassátok, amit elkezdtetek. – őrült sebességgel hagytam el a hotelt Lilivel a nyomomba. 
- Gi ez durva volt! – mondta már a kocsiba Lili.
- Nem érdekel. – vágtam be a durcát és a fotózás helyszínéig meg sem szólaltam.
A stúdióba szó szerint besurrantunk, mint a betörők. Nem akartunk nagy feltűnést kelteni. Ben kísért el minket és volt a segítségünkre.
- Sziasztok, lányok! Suzy vagyok az egész fotózás szervezője. – nyújtotta a kezét egy szőke fiatal lány, de a sok smink és a mű dolgok öregebbé tették.
- Gi szerinted a keze is mű? – jött a kérdés Lilitől.
- Nem tudom. – rántottam meg a vállam és jót röhögtünk a dolgon.
- Meg mutatom a ruhád. – vezetett Suzy egy nagy terembe ahol egy csomó ember állította be a fényeket és a díszletet. – Itt is Van. – úgy mutatta a ruhát mintha nagy remekmű lenne. Lilivel egymásra néztünk és megint szakadtunk a röhögéstől.
- Ugye most csak viccelsz? – kérdeztem fuldokolva a röhögéstől. Suzy nagyon mérgesen nézett rám ebből tudtam ez komoly.
- Na, nem én ezt fel nem veszem. Körbe röhögnek. – hüledeztem. Már nem tartottam olyan viccesnek.
- A biztonságos szexet hirdeted még is mit kéne felvenned? – most már nagyon dühös volt Suzy.
- Basszus ez a ruha óvszerből van! – Lili mellettem fetrengett a röhögéstől. Én meg kibuktam nem fogom magam leégetni egy olyan ruhával, aminek minden centiméterén színes kotongumi van.
(a jobb oldalit nézzétek)

- Nem is látszik rajta nagyon szép és egyedi ötlet. – próbált meg győzni Suzy.
- Ez az ötlet nem egyedi, hanem beteges. – fakadtam ki. – Na jó én most felhívom Pault. – siettem valami kevésbé hallható sarokba majd mérgesen tárcsáztam managgerünk számát. Paul nem sietett azzal, hogy felvegye a telefont.
- Haló itt Paul!
- Normális vagy ember! Nem fogok felvenni egy olyan ruhát, ami kotonból készült. Legyetek már egy kicsit észnél. Körbe röhögnek az emberek, ha meglátnak ilyen ruhába. – szinte kiabáltam.
- Neked is szia Gi. Szerintem jó buli és sokat is fizettek azért, hogy csináljanak egy pár képet. Gondold csak azt, hogy valami normális ruha nem ……
- Még is hogy? Ez gusztustalan.
- Szerintem meg vicces. Na, nyomás öltözködni és jó szórakozást. – majd imádott maneggerem letette a telefont. Dühöngve vissza mentem Suzyhoz és Lilihez.
- Na? – kérdezte a barátnőm
- Fel kell vennem. – Suzy ujjongva tapsikolt.
Elmentem egy öltözőbe ahol rám rakták a ruhát. Undorítóvolt, ahogy a csúszós gumi a bőrömre tapadt, de ha ez még nem lenne elég még melegem is volt benn. Viszont be kell, hogy valljam nem csúnya a ruha csak a tudat, hogy miből van az a gáz.
- Nagyon csini. – Lili az kész volt. Majd meghalt a röhögéstől.
- Oké! Akkor kezdjük. – szólt a fotós.
Ez az egész művelet 3 órát vett igénybe így délre kész is lettünk. Vicces volt az egész meg űber ciki. A ruha levétele is egy külön negyed órát igényelt, mert ahogy megizzadtam úgy a ruha is rám ragadt. Szerették volna úgy leszedni rólam a ruhát, hogy nem szakad el.  
- Azt hittem sose végzel. – mondta már a kocsiba Lili.
- Bocs, de le kellett szedni rólam a koton halmot. Úgy, hogy nem szakad el. – forgattam meg a szemem.
- Úgy tudtam a strapabíróak. Na mind egy. Éhes vagyok mennyünk együnk valamit.
- Oké. Ben a Starbucksba legyen szíves. – szóltam előre a testőrömnek. Ahogy kimondtam meg is álltunk.
- Na, ez gyors volt. – röhögött fel Lili.
Bementünk kikértük a latte-kat és külső részbe ültünk le.
- Na mesélj mi van veled meg Zaynnel. – kíváncsiskodtam.
- Meg beszéltük, hogy csak ilyen barátság extrákkal van közöttünk ő egy kicsit többet szeretett volna, de én úgy érzem, hogy meg csaltam Balázst. Szörnyű lelkiismeret furdalásom van.  
- Ohh Lili ne legyen, most szünet van köztetek.
- Az kárpótol, hogy jó az ágyban.
- Lili. – korholtam le. De utána jót nevettünk. – És mi volt ez a reggeli kirohanásod?
- Ja, épp hevesen csókolózunk, mire benyit a szőke. És jelenetet csinált. – rántotta meg a vállát Lili.
- Érdekel téged? – kérdeztem sokat sejtően.
- Hát, hogy őszinte legyek egy kicsit. Szar érzés volt látni. Mármint nem a csajt sajnáltam meg mert hol nem érdekel ő engem inkább az,hogy Zayn utána ment.
- Féltékeny vagy?
- Egy incuripincurit. – megint nagy nevetés következett.
- Mi van veled meg Louissal? Tegnap durva volt a veszekedés az apjával vagy kijével.
- Igen az tényleg az volt. Miután elmentetek bekopogtam a fürdőbe, de elküldött, hogy hagyjam békén. Én szokás szerint elvonultam bőgni. De miután kijött azt mondta, hogy szakítani akar velem, de nem tud, mert szeret ma meg Eleanorral ölelkezik. Nem értem a csávót.
- Gi. Szeret téged csak most bezavart Eleanor és elbizonytalanodott.
- Hiszen ő szakított vele. Vagy nem? – kezdtem azon tűnődni, hogy most mi is van.
- Nem tudom Gi. De azt igen, hogy ma a koncerten szexi leszel, és újra elcsábítod.
- De ott van Eleanor is ne feledd. – emlékeztettem Lilit.
- Ahogy te mondanád „szard má le! „- megint jót nevettünk Lilivel. Már ránk fért ez a csajos beszélgetés.
- Jött egy SMS. Nem merem meg nézni. – kezdtem nyűgni.
- Ne legyél már 12 éves nézd meg ki az. – engedelmeskedtem Lilinek és meg néztem a telefonom kijelzőjét ki küldte. A nagy képernyőn Máté neve állt. Máté? Mit akarhat? Gyorsan meg nyitottam az üzenetet.
„ Szia kicsilány. Rég halottam felőled. Holnap Londonba leszek és szeretnék veled találkozni. Nem is mondtad, hogy együtt vagy Louissal. Már nagyon hiányzol J xxD Máté.”
Mi? Hiányzom? és mit keres Londonba? Basszus.
- Gi minden ok? Elfehéredtél. – aggódott Lili.
- Ja, igen csak a szolgáltató. – hazudtam Lilinek. Még nem akarom elmondani neki, míg nem, tudom, mit csinálok. Ugyanis holnap csak az átadóra megyünk.
- Mennyünk vissza. – kértem barátnőm.
- Oké. Nézzünk szembe SZÖRNY ELLA 1 és 2-vel.  
- Jaj de bolond vagy. – röhögtem fel.
Visszaindultunk a kocsihoz. Ben visszavitt a szállodába. Elköszöntem Lilitől és bevonultam a szobámba. Senki nem látott meg hála az égnek. Leültem az ágy melletti falhoz. Kicsit össze kell szednem magam. Máté SMS-e óta csak ő jár az agyamba. Visszajönnek a régi emlékek mikor kézen fogva haza kísért, vagy amikor megkérdezte akarok-e a barátnője lenni, az első csókunk a vérmezőn hóhullás és vörös rózsák között. Annyira édes volt Máté és most találkozni akar velem. Vajon ő is gondol rám? Ezeket a gondolatok gyorsan ki kell vernem a fejemből.
- Gi minden rendben? – guggolt le hozzám Lous.
- Mióta vagy itt? – kérdeztem félve
- Kb 1 perce figyellek, hogy lehajtott fejjel ülsz. Mi a baj? –kérdez rá megint Louis. Nem szabad el mondanom neki. Ezt most nem vele kell megbeszélnem.
- Semmi. Bocs, de beszélnem kell Lilivel. – felpattantam és magár hagytam Louist. Berohantam Lili szobájába, de nem találtam ott senkit. Gyorsan küldtem neki egy SMS-t
„ SOS. Merre vagy? Mátétól kaptam SMS-t. Kibuktam egy kicsit. Segíts!!!!!!!!! :/ „
Gyorsan elküldtem az üzenetet és vártam. Vagy 10 percig ülhettem a szobájába mikor még semmi válasz nem jött. Meg kell keresnem Zaynt. Ő talán tud segíteni. Elindultam Zayn szobájába, de őt se találtam. Végül nagy kétségbeesésembe Marciék szobáját vettem célba. De őket se találtam.  Visszamentem a szobámba Louis már nem volt ott. Mi van itt? Mindenki felszívódott. 
Mekkora nyomi vagyok. Most, hogy elküldtem valószínű Eleanor karjaiba zuhan.
- Miért nem vagy képes elmondani, hogy mi a bajod miért Harrytől kell megtudnom? – rontott be a szobába Louis.
- Mi? Harry mit mondott? Szerintem fogalma sincs mi a bajom. – kiabáltam már én is.
- De édes tudja. Egész véletlenül nem az ex-pasidtól kapott üzeneteden rágódsz? – lett fenyegető a hangja. Basszus ezt honnan tudja.
- És mégis miért vagy így kiakadva? Reggel te meg az ex-csajodat ölelgetted. – fakadtam ki.
- El csak a barátom.
- Nekem is Máté.
- Hát persze. De tudod, mit lehet, hogy tegnap jobban jártam volna, ha szakítok veled.
- Szakítani akarsz? – hüledeztem. De Louis nem válaszolt csak kirohant és bevágta maga mögött az ajtót. Sírva hasra vágtam magam az ágyon. Miért velem történik ez? Hirtelen felindulásból felkaptam a telefonom és Máté számát kezdtem keresgetni. Egy hang a fejembe azt mondta ne legyek hülye ez csak olaj a tűzre. Ha felhívom, lehet végleg elvesztem Lousit. De ma ő ölelgette Eleanort akkor nem mind egy. Ha ennyit nem bír el a kapcsolatunk, akkor jobb, ha szakítunk. Gyorsan benyomtam a hívást jelző zöld telefont. Máté 3 csörgetés után fel is vette.
- Haló? – szólt bele Máté. A háttérbe női hangot hallottam, ahogy a fiú nevét kiabálj, hogy siessen. Mérgembe levágtam a telefont és hanyatt fekve bámultam a plafont.
- Gi! Basszus! Rohantam, ahogy tudtam. – rontott be Lili.
- Minden rendben? – kérdezte aggódva. Gyorsan felültem, de nem tudtam megszólalni, mert megint rázott a zokogás. Nehezen, de sikerült elmesélnem mi történt.
- Gi. Ilyet is ritkán mondok, de nem tudom, mit csinálj. A koncerten legyél nagyon boldog és energikus a többit meg megoldjuk. – ölelt át a barátnőm.
- Na, gyere menyünk, mert lekésed a saját koncerted. – húzott magával Lili. Kimentünk a folyosóra sehol nem láttunk senkit. Aminek őrültem is. Egy kisbusz várt a hotel bejáratánál. Mindenki ott volt csak mi hiányoztunk Lilivel. Elől Rupi és Nuchos ült. Mögöttük Niall, Liam és Daniella. Mögöttük Zayn Perrie és Harry. Mögöttük Marci, Zotya és egy üres hely. Leghátul Louis ült közepén mellette Eleanor, de Lou másik oldalán egy üres hely volt. Én levágódtam Zotya mellé és Lili helyet cserélt Marcival. Louisékhoz Marci ült és előttük én, Lili és Zotya. A kocsiba feszült volt a hangulat. Senki nem szólt egy szót se, de mindenki érzékelt, hogy valami nincs rendbe. A néma csendbe felcsendült Taylor Swift dala. Engem keresnek. Megnéztem a képernyőt és Máté nevét tüntette fel. Ránéztem Lilire, de ő megrázta a fejét. Éreztem, hogy a hátam mögül még valaki nézi a telefonomat.  Vacilláltam felvegyem? ne vegyem?
- Gi tudom, hogy őrült mérges vagy, de most itt ne. Majd máskor. – szólt Lili. Igaza van. Most nem szabad beszélnem vele.
- Mi is szeretnénk érteni. – szólalt fel gúnyosan Perrie.
- Szerintem most fogd be a szád. – mordultam rá.
- Lehetnél kicsit kedvesebb. – szólt Zayn.
- Te meg kicsit megértőbb. – szólt vissza Lili.
- Milyen megértőbb pont te mondod. – morgott Louis.
- Elég! – szólt hátra Georg.
Az arénáig csend volt, de miután kiszálltunk jött a balhé.
- Gi nem is mondtad, hogy egyszerre két vasat tartasz a tűzbe. – gúnyolódott Harry.  
- Én a helyedbe félteném a csinos kis orrom. – szóltam mérgesen.
- Hú de harcias lett valaki. – parodizált Perrie.
- Szerintem befoghatnád, mert nem az én pasim hentergett egész héten mással. – flegmáztam.
- Szóval egész héten? – indult meg Perrie Lili felé. Én gyorsan elé ugrottam.
- Ácsi kislány vagy lecsaplak. – fenyegettem meg Perriet.
- Ahhoz nekem is lesz 1-2 szavam. – jött Eleanor.
- Te ki is vagy egész pontosan? – érdeklődtem gúnyosan.
- Louis Tomlinson barátnője. – és tusé. Ez a mondat szíven ütött. Döbbentem néztem körbe, de nem csak nekem kerekedett ki a szemem, hanem mind a 13 embernek. Lili ocsúdott fel a döbbenetből leghamarabb oda lépet Eleanorhoz és orrba verte. És jött a következő sokk. Lili orrba gyűrte a modellt. Perrie gyorsan barátnője segítségére sietett, de elkaptam a karját, mert Lili pont nem figyel és ez így nem érne. Perrie kitépte a kezét az enyémből, de én a másik kezemmel a haját ragadtam meg.
- Erre az első pillanattól kezdve várok. – sziszegtem neki. Zayn, Zotya és Harry próbált lerángatni Perrieről míg Louis, Nuchos és Niall Lilit szedték le Eleanorról. Hát ezt a bunyót nem épp ebbe a felállásba képzeltem el, de így se volt rossz.  
- Pacsit rá. – jött vigyorogva Lili. Mi lepacsiztunk és egy lenéző pillantást vetettünk a többiekre és besétáltunk nyomunkba a 27-es fiukkal. Jenny nem sokat szőrözött a sminkemmel és a hajammal. Gionni egy csinos kék ruhát adott nekem.

Egy kék szegecses cipőt kaptam hozzá.

- Tyííhhaa jól nézel ki. – röhögött Lili.
- Köszi. De miért röhögsz? – mérgelődtem egy sort. Kopogtak az öltöző ajtaján.
- Gyere! – kiáltottam el magam. Louis lépett be. Alaposan végig nézett rajtam majd azzal a féloldalas mosolyával rám nézett, amit úgy szeretek.
- Nincs kedved meginni velem egy kávét? – kérdezte barátom
- Nincs. – itt lehervadt a mosoly az arcáról biccentett és kifelé hátrált. – De egy narancslé jól esne. – megint visszatért a mosoly az arcára.
- Ugye tudod, hogy nem volt szép, amit az aréna előtt műveltetek. – korholt Louis.
- Az szép volt, hogy azt vágtad a fejemhez, hogy inkább szakítottál volna velem vagy, hogy Eleanor kijelentette, hogy a barátnőd? – kérdeztem mérgesen.
- Gi sajnálom egy ökör voltam. Nem akartalak megbántani Ellel se történt semmi. De ha őszinte vagy tudod, nem történik meg sőt….. – Louis monológja közbe kaptam egy SMS-t Mátétól megnéztem és az állt benne „ Miért kerestél?” Louis is elolvasta és félbe hagyta a mondatát.
- Szóval már is másnál keresed a vigaszt nagyszerű. – Hagyott magamra Louis mielőtt válaszolhattam volna.
Ez így nem lesz jó. Visszamentem volna az öltözőmbe, de egy statiszta szólt, hogy 3 perc. A színpadra siettem és lenyomtam a másfél órás koncertet. Nagyon jól sikerült a színpadon csak a rajongókkal foglalkoztam senki mással. Miután végeztünk vissza mentem az öltözőbe ott egy cetli várt rám.
„ Gi szeretlek, de nem tudom, hogy akarom-e ezt folytatni. Ma a fiuknál alszom, ne várj meg.

UI: Miért nem vagy Őszinte?”



2 megjegyzés:

  1. Piros csíkos póló...XD A ruha se volt semmi a fotózásos résznél! Elég jól sikerült...látszik a sok fárasztó ötletelgetések eredménye! :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen tudod Louis névjegye már a csíkos póló xD az óvszer ruha nem tudom honnan jött de jó ötletnek tartottam meg szerintem vicces :) Hát sok energiát bele fektettünk de szerintem megérte :)

      Törlés